Wyatt �s Billy Harley-ja abban az id�ben igazi k�l�nlegess�gnek sz�m�tott. Nem a tankra festett amerikai z�szl�, sokkal ink�bb saj�tos �p�t�s, �s a filmben j�tszott szimb�lum-szerepe miatt. Ilyen motorokat kor�bban nem nagyon lehetett l�tni, �s motorok sem kaptak m�g hasonl� szerepet a kor�bbi filmekben. Pedig a k�t motor csak eszk�z volt a k�t h�s sz�m�ra, az utaz�s eszk�ze, mindaddig, am�g nem maga az utaz�s volt a f� c�l.

Wyatt (Peter Fonda) �s Billy (Dennis Hopper), a k�t piti�ner drogkeresked� eredetileg csak ki akartak ruccanni Los Angelesb�l New Orleansba, hogy betegy�k l�bukat a korl�tlan lehet�s�gek �s a v�gtelen szabads�g f�ldj�re. A k�t f�h�s neve k�t western-figur�ra eml�keztette az amerikai n�z�ket: Wyatt Earp-re �s Billy the Kid-re. Amerika azonban id�k�zben megv�ltozott, a cowboyokb�l drogkeresked�k lettek, �s lovakr�l �tnyergeltek motorokra. Az amerikai �lom pedig r�m�lomm� v�lt, ami v�g�l a k�t h�s hal�l�hoz vezetett.

A film kult�rbombak�nt hatott 1969-ben, a filmbeli motoroknak pedig hamarosan kultikus jelent�s�k lett a fiatalok sz�m�ra. A filmben l�that� motorokhoz hasonl�t akkoriban egyetlen gy�rt� sem k�sz�tett, senkinek esz�be nem jutott ilyesmi. Az olyan fick�k, akik saj�t motorokat bark�csolnak maguknak, egyetlen gy�rt�nak sem jelentettek c�lk�z�ns�get. Az ilyen fick�k kisebbs�gben voltak, t�rv�nyen k�v�linek, k�v�l�ll�nak �s individualist�nak sz�m�tottak az akkori amerikai t�rsadalomban. Maga a "chopper" sz� sem a motorok egy t�pus�ra vonatkozott, hanem azokra, akik �t�p�tett�k motorjaikat saj�t ig�nyeik szerint. Az els� chopper motorok kor�ntsem voltak olyan d�szesek, mint mai gy�ri ut�n�rz�seik.

A chopper kult�rk�r nem a "Szel�d Motorosok" hat�s�ra j�tt l�tre, hanem ann�l sokkal kor�bban, a II. Vil�gh�bor� ut�n. A helysz�n Kalifornia, a szerepl�k pedig a "legkev�sb� tiszteletrem�lt�" amerikai �llampolg�rok k�z�l ker�ltek ki. Az 1947-es amerikai nemzeti �nnep Hollister v�rosi megeml�kez�s�t egy "ittas �s tr�g�r motoros horda" zavarta meg, kisebb csetepat�t id�zve el� a helysz�nen, �s az amerikai m�di�ban. Megkezd�d�tt a "motoros hulig�nok" megb�lyegz�se, ami a t�rsadalom nagyobbik fel�nek felh�borod�s�hoz, kisebbik fel�nek pedig �nszervez�d�s�hez vezetett: a motorosok a t�bbs�ggel szembesz�llva motoros klubokba szervez�dtek.

A m�dia az MC-k megb�lyegz�s�vel v�laszolt. Egy motoros a csal�dban maga volt a sz�gyen, akit�l �vni kellett a gyerekeket. A vil�gv�g�t ekkoriban legink�bb a motoros band�kt�l v�rta egy tisztess�ges �llampolg�r. Az MC-tagoknak azonban a banda volt a csal�d, ahol j�l �rezhett�k magukat. A motorok k�z�tt az Indian �s a Harley-Davidson mellett megtal�lhat� volt a Triumph, a BSA, a Norton �s a BMW. Miut�n k�sz volt a botr�ny, Hollywood nem tudta kihagyni a ziccert, hogy bele ne ny�ljon a t�m�ba. Az 1950-es �vekben ker�lt a mozikba az els� motoros film Marlon Brando f�szerepl�s�vel, a "The Wilde One" ("A vad"), melyben egy Triumph volt l�that� Brando alatt. A k�vetkez� �vekben ker�lt a mozikba a "The Wilde Angels" ("Vad angyalok"), a "Hells Angels" (A pokol angyalai) �s a sz�mos m�s motoros �s rock t�m�j� film. A filmek j�t tettek a Harley-Davidson n�pszer�s�g�nek. A motorgy�rt�k kezdetben nem tudtak megfelel�en reag�lni az �j motoros szubkult�r�k ig�nyeire. A 60-as �vek elej�n val�s�gos motoros hull�m s�p�rt v�gig Amerik�n, amiben angol �s jap�n modellek is nagy szerephez jutottak. A Honda saj�t �zemet hozott l�tre Los Angelesben, �s k�tmilli� doll�rt inveszt�lt saj�t modelljei n�pszer�s�t�s�be. A rekl�mszlogen bevonult a t�rt�nelembe: "A legkedvesebb emberekkel a Honda nyerg�ben tal�lkozol". Ez a szlogen azonban nem a hossz� haj�, nyers, marihu�n�t sz�v� choppereseknek sz�lt. A "Szel�d Motorosok" nem v�letlen�l kezd�dik egy drog�gylettel. A film, a maga mind�ssze 300.000 doll�ros k�lts�gvet�s�vel szint�n skandallumnak sz�m�tott. Mivel �ppen ez�rt nem is volt k�nny� t�mogat�kat tal�lni hozz�, Peter Fonda �s Dennis Hopper saj�t p�nz�t ford�totta a produkci�ra. A film t�rt�nete val�s esem�nyen alapult, melyr�l Dennis Hooper olvasott egy �js�gban: Valahol a d�li �llamok �tjain k�t motorost minden ok n�lk�l agyonl�ttek. A h�rb�l sztori lett, melyet azonnal pap�rra vetettek, de igazi forgat�k�nyv soha sem k�sz�lt a filmhez.    A c�mnek eredetileg semmi k�ze sem volt a motoroz�shoz, az "easy ride" (k�nny� menet) kifejez�s a d�li �llamokban a helyi prostikkal folytatott kalandot hivatott szalonk�pess� tenni a helybeliek sz�haszn�lat�ban. Peter Fonda �s Dennis Hooper szerint a korabeli Amerik�ban az emberek a szabads�got "k�nny� menetekre" cser�lt�k, azaz prostitul�l�dtak. Ezzel szemben az � "szel�d motorosaik" (Easy Riders) jellemtelen fogyaszt�k helyett s�lyos figur�k voltak, akik k�nnyen szabadok tudtak lenni. Azok az emberek, akik Billy-t �s Wyatt-�t a filmben agyonl�tt�k, az amerikai �tlagembereket szimboliz�lt�k. Nem a motorok tankj�ba rejtett p�nz miatt l�ttek, hanem mert nem szerett�k a csavarg� motorosokat. �s hogy mennyire val�s probl�m�t feszegetett a film ezzel a v�gkifejlettel, mi sem bizony�tja jobban, mint a forgat�s k�r�lm�nyei. Fonda �s Hopper a film k�sz�t�se k�zben �pp�gy t�mad�sok keresztt�z�be ker�lt, mint a k�t szerepl�, akiket j�tszottak. Ekkor m�r tudatosan arra t�rekedtek, hogy a film azokat a viszonyokat t�kr�zze vissza a mozi n�z�k fel�, amelyben k�sz�lt, amelyet a filmben a rendszeret� amerikai polg�rok k�ny�rtelen vil�gak�nt igyekeztek �br�zolni. George Hanson-ra (Jack Nicholson), az egykor k�ztiszteletnek �rvend� �gyv�dre, aki h�tat ford�tott Amerik�nak, �s a k�t h�s mell� szeg�d�tt, szint�n hal�l v�rt. A film ment�t a forgat�s �lm�nyei alak�tott�k, nappal forgattak, �jjel a k�vetkez� napot tervezt�k. Nem volt forgat�k�nyv, de mindig ott volt a leny�g�z� t�j, �s a mell�kszerepeket helyi lakosokra b�zt�k. Az �lm�nyek vezett�k a film �tj�t, amely a "Born to be wild" zen�j�vel t�megeket aj�nd�kozott meg egy �j �lm�nnyel, amin k�s�bb motorosok nemzed�kei n�ttek fel.