N�ha jobb, ha nem ismerj�k a t�rt�n�sek teljes h�tter�t, ink�bb megel�gsz�nk a r�szleges tud�ssal. Mindenekel�tt akkor, ha m�r az �vatos ut�naj�r�sn�l kider�l, hogy a bonyolult �sszef�gg�sek ink�bb �sszezavarj�k, semmint megmagyar�zn�k a dolgokat. Hasonl�k�ppen v�lekedhetn�nk mag�r�l a motoroz�sr�l is.Mi�rt van sz�ks�g m�ly �rtelm� m�szaki magyar�zatokra, amikor val�sz�n�leg a fizikai alapok ismerete n�lk�l is be tudunk kanyarodni a sarkon? Teh�t menj�nk tov�bb, mintha mi sem t�rt�nt volna? �s mi t�rt�nik, ha m�gis baj van? Ha az �lvezet a m�sodperc t�rtr�sze alatt hal�los p�nikk� v�ltozik? Persze a puszta elm�let ilyenkor sem seg�t sokat. M�gis, c�lzott edz�ssel ezeket az ismereteket t�k�letes tud�ss� form�lhatjuk; aki val�ban tudja, mi mi�rt t�rt�nik, az tudatosan befoly�solni is tudja az esem�nyeket.
   A bonyolult fizikai folyamatok pontos �br�zol�s�hoz a 2D (www.2d-datarecording.com) elektronikai szakemberei, akik t�bbek k�z�tt a vil�gbajnok Valentino Rossi m�v�szi motoroz�s�t is r�gz�tik, szenzorokat szereltek fel a k�s�rleti ny�lnak kinevezett CBF 600-asra a rug�utak, a korm�nymozdulatok, a korm�nyz�si er�, a g�zmarkolat �ll�sa, a fordulatsz�m, a sebess�g, �s eg�szen rafin�lt m�don a bed�nt�s m�rt�k�nek m�r�s�re (1., 2. �s 3. k�p).
   K�l�n�sen a kock�zatos sport�gak eset�ben (�s alapj�ban a motoroz�s is ezekhez tartozik) elengedhetetlen a m�szaki h�tt�rtud�s ahhoz, hogy teljes m�rt�kben �tadhassuk magunkat az akci�k, a dinamika �s az adrenalin intenz�v �lvezet�nek. Aki tiszt�ban van azzal, hogy mi a jelent�s�ge a bed�nt�s m�rt�k�nek, a ker�leti �s az oldalir�ny� er�knek, a korm�nyz�si impulzusoknak �s a fut�m�geometri�nak, az k�nnyebb helyzetben van olyankor, amikor a vesz�lyes helyzeteket kell pontosan m�rlegelni, �s nem csak a p�ni f�lelemt�l �sszeugrott gyomorral, t�bb-kevesebb szerencs�vel fogja meg�szni a bajt.

A finom korm�nymozdulatokhoz kifog�stalan korm�nyrendszer sz�ks�ges – ez viszont nem mindig adott

A mechanikai hib�k oly m�rt�kben befoly�solhatj�k a pil�ta – �ltal�ban nem is tudatosan v�grehajtott – apr� korm�nymozdulatait, hogy m�g nagyobb sebess�gn�l sem siker�l tiszta �ven tartani a motort. A g�p k�v�lyog, a pil�t�nak alig siker�l tartania a kit�z�tt �vet, mivel k�ptelen olyan finoman korm�nyozni, ahogy az sz�ks�ges lenne. �rv�nyes ez a kanyarra �pp�gy, mint az egyenes halad�sra. Mi lehet ennek az oka? Sok esetben az ilyen kedvez�tlen menettulajdons�gok�rt a t�l feszesre �ll�tott vagy �ppen hib�s, kopott korm�nynyakcsap�gy a felel�s.
   Ha a Motorrad �ltal v�gzett tart�stesztek tapasztalatait vessz�k alapul, akkor l�that�, hogy a korm�nynyakcsap�gy – legyen sz� k�pg�rg�s, vagy ferde hat�svonal� goly�scsap�gyr�l (radiax-csap�gy) – az �lland� ellen�rz�s �s be�ll�t�s ellen�re ak�r m�r 20 000 kilom�ter ut�n is mutathat kop�st. Mindezzel az a gond, hogy az alkatr�szek megszorul�sa lass� folyamat, a pil�ta �ltal�ban �szre sem veszi a hib�t, csak csod�lkozik, hogy m�g a megszokott �tvonal�n is csak f�rads�ggal, er�s koncentr�ci�val siker�l tiszt�n bevennie a kanyart. Az ok: a nagy s�rl�d�si ellen�ll�s �s a m�r egyenesre �ll�tott korm�nyn�l is szorul� csap�gyak feler�s�tik a korm�nymozdulatokat, amelyeket ez�rt folyamatosan korrig�lni kell. Ez�ltal a j�rm� halad�sa nyugtalann� v�lik.

Ha a sisak pereme t�ls�gosan alacsonyan van, akkor cs�kken a kil�t�s felfel� �s el�refel�, �gy a hosszabb kanyarkombin�ci�kat nehezebb bel�tni	A sisak magasan h�z�d� perem�nek k�sz�nhet�en m�g sportosan g�rnyedt testhelyzetben is kiv�l�an bel�that� az �t vonalvezet�se
Hajl�tott ujj�, a teny�rr�szen sem r�ncol�d� versenykeszty�vel biztosabban fogjuk a g�zmarkolatot	Kiny�jtott ujjainkkal a f�k-, illetve kuplungkarhoz ny�lva az alkarnak, a k�znek �s az ujjaknak egy vonalban kell lenni�k
A nagy terhel�sv�lt�si reakci�kat tan�s�t� motorok jobban kontroll�lhat�k, ha a g�zmarkolat holtj�t�k�t 1-2 millim�terre cs�kkentj�k	A g�zmarkolat holtj�t�k�t rec�zett fej� vagy hatlapfej� csavarokkal �ll�tsuk be, ezut�n ford�tsuk el a korm�nyt, �s ism�t ellen�rizz�k a holtj�t�kot
A korm�nynyakcsap�gy hornyos any�kkal �ll�that�	Sz�njunk id�t �s f�rads�got a rendszeres guminyom�s-ellen�rz�sre

   Javaslatunk: a motort emelj�k k�z�pvagy oldalt�maszra �gy, hogy az els� ker�k ne �rje a talajt, majd apr� mozdulatokkal ford�tsuk a korm�nyt az egyenesb�l jobbra �s balra, azt vizsg�lva, hogy mindk�t oldalra ugyanolyan k�nnyed�n j�r-e. Ha b�rmelyik oldal fel� akadozik, akkor �tmeneti megold�sk�nt a kopott csap�gyn�l egy nyolcadnyi fordulatot laz�tsunk a hornyos any�n (4. k�p).
   A t�ls�gosan feszesre be�ll�tott vagy megfesz�lve beszerelt korm�nyleng�s-csillap�t� is lehet zavar�. Ezen �ltal�ban seg�t, ha a csillap�t� dugatty�r�djait szilikontartalm� olajjal �vatosan bef�jjuk, minim�lisra cs�kkentve �gy a szimmeringek s�rl�d�s�t.
   Hasonl� t�netek jelentkeznek t�ls�gosan kis ker�knyom�s eset�n. A folyamat �ltal�ban itt is lappangva kezd�dik, mivel a leveg� lassan t�vozik a gumin kereszt�l vagy a nem t�k�letesen szigetel� felnin�l. �s tegy�k sz�v�nkre a kez�nket: vajon melyik motoros ellen�rzi el��r�sszer�en 8-10 naponta a ker�knyom�st? A kiss� neh�zkes nyom�sm�r�st sokan sz�vesen halogatj�k. Ugye? (5. k�p).
   A t�ls�gosan kis guminyom�s negat�v hat�sa els�sorban kanyarban �rezhet�. A gumi nagyobb belapul�sa miatt a korm�nymozdulatokhoz j�val nagyobb er� sz�ks�ges, a korm�nyz�si pontoss�g jelent�sen cs�kken, �s a kop�s is nagyobb m�rt�k�. Z�rt p�ly�n 2,5-r�l 1,8 barra cs�kkentett guminyom�sn�l a Honda CBF 600-zal kanyarban 50 sz�zal�kkal n�tt meg a korm�nyz�shoz sz�ks�ges er�, szlalomoz�skor pedig, teh�t amikor az els� ker�knek nagy korm�nyz�si �s oldalir�ny� er�ket kell �tvinnie az aszfaltra, a maxim�lis sebess�g 50-r�l 46 km/h-ra cs�kkent. R�ad�sul a motor farr�sz�n nagyobb m�rt�k� bed�nt�skor jelentkez� pump�l�s (a gumi oldalfal�nak er�s, ritmikus �t�se), valamint a megn�vekedett fel�ll�t�nyomat�kkal j�r� "p�pes" korm�nyozhat�s�g miatt a kanyarstabilit�s nagym�rt�kben romlott.
   Nemcsak a technik�nak, hanem a pil�t�nak is fel kell n�nie a feladathoz, amit a gyors egym�sut�nban bevett kanyarok jelentenek. Ilyenkor pedig a ment�lis felk�sz�lts�g mellett a megfelel� felszerel�s is d�nt� jelent�s�g�.

A kanyarg�s csak akkor �lvezhet�, ha ember �s g�p kifog�stalan �llapotban van

   Milyen a kil�t�s a sisakb�l? Egy hosszabb kanyarkombin�ci�t is bel�tunk an�lk�l, hogy k�nyelmetlen�l h�tra kelljen hajtani a fej�nket? Ha nem, akkor m�ris elfelejthetj�k az �nfeledt kanyarg�st. Hiszen ha csak g�rcs�s fejtart�s teszi lehet�v� azt, hogy t�volabbra ell�ssunk, akkor szinte biztosan nem tal�ljuk el az ide�lis �vet, hanem csak k�v�lygunk. Mindenekel�tt a szupersportg�pek g�rnyedt �l�spoz�ci�j�hoz van sz�ks�g olyan sisakra, amely megfelel� kil�t�st tesz lehet�v� felfel� valamint el�refel� (6. �s 7. k�p).
   Ha a sisak nem ilyen, akkor a pil�ta – e cikk szerz�j�hez hasonl�an – egy 10 millim�ter vastag gumibet�t behelyez�s�vel megemelheti a sisakot, �s ez�ltal b�v�theti a l�t�m

ez�t. A gy�rt�k szerint viszont az ilyesfajta beavatkoz�sok cs�kkenthetik a sisakok v�d�hat�s�t.

FORDUL�SI IMPULZUS �S BED�NT�S A KANYAROD�S EGYES SZAKASZAI

A jelen esetben jobbra v�grehajtott kis korm�nymozdulat �ltal�ban �nk�ntelen�l zajlik, aminek k�vetkezt�ben a centrifug�lis er� a motor �s a pil�ta s�lypontj�t balra d�nti. Min�l nagyobb a korm�nyz�si impulzus/a korm�ny elfordul�sa, ann�l ink�bb hirtelen d�l be a motor. Ezt egy forgalomt�l elz�rt, j�l bel�that� �tszakaszon ki is pr�b�lhatjuk. Az enyhe, 15�-os bed�l�sn�l a korm�ny kb. 2�-os balra elford�totts�ga relat�v nagy m�rt�k�. A pil�t�nak ebben a helyzetben �ltal�ban ellen kell tartania a kanyar belseje fel� es� korm�nyv�gnek, mivel a ker�k �s a talaj k�z�pr�l kimozdult �rintkez�si pontja a korm�nyt befel� ford�tan�, aminek k�vetkezt�ben a motor felegyenesedne.                  S�lypont A ker�k �s a talaj �rintkez�si pontja, valamint a s�lypont k�zt f�gg�leges tengely 30�-os bed�l�sn�l sz�raz aszfalton m�g teljes biztons�gban vagyunk. L�that�, hogy a centrifug�lis er� (piros ny�l) m�g j�val kisebb, mint a gravit�ci�s er� (s�rga ny�l). A ker�k �s a talaj �rintkez�si pontja a bed�nt�s fokoz�s�val egyre beljebb ker�l. A korszer� sportgumik ak�r 50�-os d�l�ssz�get is lehet�v� tesznek, mivel szinte belekapaszkodnak az aszfaltba. Ilyenkor cs�kken a korm�ny elford�totts�ga �s ez�ltal a korm�nyz�si er� is, a pil�ta el�rte az �gynevezett er�semleges kanyarod�st.

   Gyakran nem szentelnek neki t�l nagy figyelmet, de messze nem mindegy, hogy a pil�ta milyen keszty�t visel. Vesz�lyes lehet, ha a teny�r �s a g�zmarkolat k�z�tt vastag r�ncokba gy�r�dik a b�r, ha a kuplungol�s vagy a f�kkar beh�z�sa tompa, defini�lhatatlan �rz�ss� v�lik. Ez els�sorban akkor jelent gondot, amikor vill�mgyorsan kellene v�ltani fullg�zr�l v�szf�kez�sre. Az ehhez hasonl� helyzetekben az �rz�seket pontosan k�zvet�t�, nem r�ncol�d� b�rkeszty� aranyat �r. Hiszen nincs ann�l rosszabb, amikor a g�zt nem siker�l a kanyar el�tti f�kez�skor teljesen visszatekerni, hanem a g�zmarkolat megakad a keszty� red�iben. Ilyenkor csak az seg�t, ha hirtelen ut�nakapunk. A legjobb p�lda: a tesztpil�t�k z�rt p�ly�n – f�ggetlen�l att�l, milyen hideg van – sz�k, behajl�tott ujjas versenykeszty�t (8. k�p) vesznek fel. �gy a finommotorikus mozdulatok egy az egyben tev�dnek �t a korm�nyra, valamint a g�zra �s a f�kkarra.
   A pil�ta fizikai adotts�gainak megfelel�en be�ll�tott m�szerek legal�bb olyan fontosak, mint a megfelel� ruh�zat. A kuplung- �s a f�kkart kiny�jtott kez�nkkel egy vonalban el�rve kell tudnunk m�k�dtetni (9. k�p). A g�zmarkolat holtj�t�k�t k�l�n�sen a term�szet�kn�l fogva er�s terhel�sv�lt�si reakci�kat tan�s�t� motorker�kp�rokn�l a lehet� legkisebbre kell cs�kkenteni, mivel �vatos g�zad�skor a holtj�t�kmentes �tvitel pontosabb adagolhat�s�got tesz lehet�v� (10. �s 11. k�p).

Fizika a mindennapokban – avagy mi�rt nem d�l el a motorker�kp�r?

   A v�lt�- �s a f�kped�ln�l arra kell �gyeln�nk, hogy �gy legyenek be�ll�tva, hogy l�bunkkal meger�ltet�s n�lk�l el�rj�k azokat. Neh�z helyzetbe ker�lve a pil�ta csak akkor tud a val�ban fontos dolgokra koncentr�lni, ha az �sszes kezel�szerv be�ll�t�sa optim�lis.
   "A kerekek giroszkopikus ereje n�lk�l a motor felborulna." A t�zis, amelyet sok r�gi motoros m�ig a stabil menettulajdons�gok egyetlen helyes magyar�zatak�nt tart sz�mon, csak r�szben igaz. Hiszen lass� halad�sn�l a giroszkopikus er� egy�ltal�n nem sz�mottev�, �s semmik�ppen nem tudja a motorker�kp�r relat�ve magasan l�v� s�lypontj�t egyens�lyban tartani.
   Ilyenkor az adatr�gz�t�s seg�t felismerni, hogy val�j�ban mi is akad�lyozza meg azt, hogy a motor feld�lj�n. Kider�l, hogy mindez�rt az eg�szen finom, egy-k�t fokos, gyors egym�sut�nban jobbra �s balra megtett korm�nymozdulatok felel�sek. A sebess�g n�vel�s�vel ezek a korm�nyelfordul�si sz�gek egyre kisebbek lesznek, mivel a kerekek stabiliz�l� giroszkopikus ereje csak ekkor kezd hatni a v�zra. A lass� temp�j� halad�s sok m�s menethelyzethez hasonl�an egy t�bb�kev�sb� labilis, �lland� korm�nymozdulatokkal egyens�lyban tartott helyzet.
   A hajsz�lpontos kanyarv�tel m�g nagyobb finommotorikus teljes�tm�nyt k�vetel a pil�t�t�l. Mint ahogy azt az egyenes halad�sn�l val� egyens�lyoz�sn�l megfigyelhett�k, m�r a korm�ny elfordul�s�nak legkisebb v�ltoz�sa is elegend� ahhoz, hogy stabiliz�lja a motort. Hasonl�an m�k�dik a dolog kanyarod�skor is, ami jobban megn�zve nem m�s, mint egy, a pil�ta �ltal automatikusan instabill� tett helyzet.
   A gyors orsz�g�ti kanyarv�tel �ltal�ban n�gy alapvet� folyamatb�l �ll. El�sz�r a sebess�get a kanyar �v�nek megfelel�en cs�kkentve el�rj�k az �v kezd�pontj�t. Ek�zben a pil�ta megbecs�li a f�k�t hossz�t, ami ahhoz sz�ks�ges, hogy nagyobb sebess�gr�l lassulva pontosan a kanyar �rint�si pontj�n �rje el a k�v�nt d�l�si helyzetet. Ez az igen bonyolult folyamat a m�sodperc t�rtr�sze alatt j�tsz�dik le.
   Ha p�ld�ul el�rt�k egy balkanyar kezd�pontj�t, akkor a pil�ta egy kis korm�nymozdulatot tesz a kanyar ir�ny�val ellent�tesen, azaz jelen esetben jobbra. Ez az impulzus kimozd�tja a motorker�kp�rt, illetve a s�lypontot az egyens�lyi helyzetb�l, ami azzal j�r, hogy a g�p balra d�l (13. k�p). Ebben a f�zisban ezenk�v�l a motor f�kez�nyomat�ka miatt az adott sebess�gfokozatt�l �s fordulatsz�mt�l f�gg� m�rt�kben cs�kken a sebess�g. Ezt a sebess�gcs�kken�st a pil�t�nak szint�n bele kell kalkul�lnia a kanyarod�s menet�be.
   Ha a korm�ny az els� korm�nymozdulat ut�n �gy, azaz jobbra ford�tott helyzetben maradna, akkor a motor teljesen kibillenne az egyens�ly�b�l, �s egyszer�en balra eld�lne. Ez�rt a pil�t�nak egy finom, a kanyar belseje fel� v�grehajtott korm�nymozdulattal m�rs�kelnie kell a bed�l�st, �s stabiliz�lnia a motor helyzet�t (14. k�p). Ha �lland� sebess�g mellett jobban be kell d�nteni a motort, p�ld�ul akkor, ha a kanyar sz�k�l, akkor ism�t sz�ks�gess� v�lik egy korm�nymozdulat az ellenkez� ir�nyba.
   A kanyar �rint�si pontj�n a pil�ta megfelel� m�rt�k� gyors�t�ssal hat�rozza meg a kanyarv�tel tov�bbi �v�t. Hiszen a gyorsul�s miatt megn�vekszik a centrifug�lis er�, �s a bed�nt�tt helyzetb�l ism�t fel�ll�tja a motort. Ha nem sz�ks�ges n�velni a sebess�get, p�ld�ul az�rt, mert egy �jabb kanyar k�vetkezik, akkor a centrifug�lis er�t a kanyar belseje fel� val� korm�nyz�ssal, azaz a kanyar sugar�nak cs�kkent�s�vel n�velhetj�k. A hat�s mindk�t esetben ugyanaz: a motor a lehet� legkisebb er�kifejt�snek k�sz�nhet�en felegyenesedik.
   A "T�k�letes vezet�stechnika a motorrev�vel" m�sodik r�sz�ben arr�l lesz sz�, hogyan lehet kanyarg�s �ton a lehet� leghat�konyabban kihaszn�lni a g�z, a f�k �s a bed�nt�s adta lehet�s�geket, valamint hogy az orsz�g�ton melyek azok az ide�lis �vek, amelyek nemcsak biztons�gosak, hanem gyorsak is.

PILLANATFELV�TEL: KANYARV�TEL A SZ�NES CIKCAKKOK �S VONALAK L�TSZ�LAGOS �SSZEVISSZAS�GA A HALAD�S K�R�LM�NYEINEK PONTOS ELEMZ�SE
Egy, sorozatunk k�vetkez� r�sz�ben bemutatni k�v�nt gyors orsz�g�ti kanyarv�telt vett�nk alapul, amelyen szeml�ltetj�k, hogy a motorker�kp�r mi�rt halad olyan pontosan az �ven, mintha zsin�ron h�zn�k. A GPS �ltal mutatott k�pen (balra) egy piros pont? jel�li az �ppen aktu�lis helyzetet a p�ly�n �s a diagramon. Az aktu�lis 36,06�-os bed�nt�tts�g szinte er�semleges korm�nyz�st tesz lehet�v�, mivel a korm�ny elfordul�si sz�ge ekkor csak 0,9�. A korm�nyz�si er�k szinte teljesen kiegyenl�tettek: balra 84,2 Nm, jobbra 82,3 Nm. Mindez szok�sos �rt�kekben megadva: a pil�ta kb. 8,5 kg-os er�vel terheli a korm�ny jobb, m�g kb. 8,3 kg-os er�vel a korm�ny bal oldal�t, mik�zben a korm�ny csak 0,9�-ban fordul balra. Ez a korm�nyv�geken m�rve kb. 6 millim�teres elmozdul�st jelent. Enn�l a bed�nt�tts�gn�l a centrifug�lis er� el�l 72, h�tul 80 millim�tert nyomja �ssze a Honda rug�it, teh�t a rug�k majdnem teljes szinkronban k�tszer annyira �sszenyom�dnak, mint egyenes halad�skor – ennek megfelel�en pedig term�szetesen cs�kken a d�nthet�s�g m�rt�ke.
Az els� �s h�ts� f�knyom�st, valamint a korm�nymozdulatokat �s az els� rug�utat szenzorok �rz�kelik, a korm�nyz�si er�t t�gul�si cs�kokkal m�rik	Rug�utat m�r� szenzor a h�ts� leng�vill�n, �ll�that� hossz�s�g� Wilbers rug�s tag az�rt, hogy a k�s�rletek alatt a motort jobban be lehessen d�nteni	GPS-antenna, amely a motor sebess�g�n �s a v�grehajtott �ven k�v�l a bed�nt�s m�rt�k�t is r�gz�ti