Az ABS-es motoron nyugodtan marokra foghatjuk a fket ahogy csak brjuk, a kerk nem fog megcsszni.
A mkdsi elv
A jelad rzkeli, hogy forognak a kerekek. Ez j s szp. Haladunk. De ha hirtelen hzunk egy satufket, a jelad ltal szlelt „megllt az egyik kerk!” informci arra kszteti az ABS fejegysgt, hogy okos s gyes nyomsszablyozk segtsgvel levegye a fkert az ltalunk lesatuzott blokkol kerkrl. Ez ilyenkor egy pillanatra megsznik fkezdni. De mivel mi ilyenkor mg vltozatlanul szorongatjuk a fket, a kerk ismt beblokkol. A szmtgp megint leveszi a fkert. De mi mg mindig fkeznk. Ismt kis csszs, computer fkert nullra, megtapads, mg mindig fk, blokk, felenged, fk, blokk, felenged, fk, blokk, felenged… s kb ebben a pillanatban eszmltnk r, hogy valjban ABS-es motoron lnk, gyhogy ha farols szuperprodukci volt a terv, abbl nem lesz semmi. A fenti folyamat a msodperc trt rsze alatt jtszdik le, az apr beblokkolsok s megtapadsokbl csak annyit rznk, hogy a fkkar (vagy pedl) rngatzik veszettl, mi pedig lassulunk, de nem csszunk.
s hogy versenymotorokon mirt nem alkalmazzk ezt a rendszert? Egyszer. Azrt, mert a versenyzk gy tudjk a legjobb kridt produklni, hogy a lehet legrvidebb fktv rdekben mindig a csszshatron fkeznek. Mivel az ABS a csszshatron veszi el a fkert, llandan visszarugdosn a fkkart, gy nem tudnnak olyan rvideket fkezni. rdekes viszont, hogy az ellenkezjt, azaz a kiprgsgtlt mr jpr MotoGP s Superbike motoron alkalmazzk, persze szebb, "tapadskontroll" nvre keresztelve.
Teht ez a rendszer utcn - fleg esben - megmenthet attl, hogy ha valaki megijeszt s rmarkolsz a fkre, ne essen ki az eleje, st, mg kormnyozni is tudsz anlkl, hogy elcssznl. Ez risi segtsg a htkznapokban, de versenyplyn hasznlhatatlan.