Ford�tott vil�g

Sz�veg: Werner Koch; K�p: Markus Jahn, fact, Gargolov, Koch; Illusztr�ci�: M�ller, Michelin; Sz�m�t�sok: Dirk Debus/2D

Kezdj�k egy eg�szen buta k�rd�ssel: egy�ltal�n, mi�rt is kell bed�nteni a motort? V�lasz: mert k�l�nben a centrifug�lis er� egyszer�en elt�r�ten� az �vr�l. L� �s lovasa ezt elker�lend� d�l be a centrifug�lis er� ellen�ben – min�l nagyobb a temp�, ann�l jobban, teh�t ann�l k�zelebb ker�lve a talajhoz. �gy a motorker�kp�r mint egy nyomon halad� j�rm� konstrukci�s gyenge pontja leny�g�z� dinamik�v� alakul �t – aminek hat�sa al�l senki nem tudja kivonni mag�t. M�g a rendk�v�l laz�n motoroz� chopperesek sem tudnak ellen�llni a gyors kanyarg�s s�lytalans�g�nak, hiszen a bed�nt�s nemcsak gyors temp�t tesz lehet�v�, hanem az akrobatika, a sportoss�g �s a mer�szs�g k�l�nleges �rz�s�t is adja.
   A pil�ta szem�lyis�g�t�l �s filoz�fi�j�t�l f�gg�en �ltal�ban megel�gszik a laza kanyarg�ssal �s visszafogott, 40�-os d�l�ssz�ggel, amely sz�raz, pormentes �ton n�mi biztons�gi tartal�k megtart�sa mellett maxim�lis �lvezetet garant�l. Az �gynevezett er�semleges kanyarv�tel k�nnyeds�g�hez sincs sz�ks�g esztelen temp�ra, �gy azt an�lk�l is ki�lvezhetj�k, hogy t�ls�gosan megk�zel�ten�nk a t�nyleges hat�rokat.

	�gy ebb�l semmi sem lesz. Aki csak akrobatikus mozdulatokkal tudja a t�rd�t az aszfalthoz k�zel�teni, az val�j�ban nem megy el�g gyorsan. Az ehhez hasonl� g�rcs�s akci�kn�l a pil�ta nem a sebess�gre, hanem a s�rl�d� t�rd�re koncentr�l. J�l jegyezz�k meg: nem a t�rd�nknek kell le�rnie az aszfaltra – az aszfaltnak kell el�rnie a t�rd�nket. Csak a megfelel� kanyarsebess�g �s a tiszta �v teszi lehet�v� a megfelel�en nagy d�l�ssz�get.
	Aki laza testtart�ssal, kiss� a kanyar belseje fel� nyitott t�rddel, enyh�n ki�lve megy �t a kanyarokon, az gyorsabban �s biztons�gosabban halad, emellett automatikusan lejjebb ker�l a t�rde. Viszont val�j�ban a gyors orsz�g�ti temp�hoz nincs erre sz�ks�g. Az �sszevissza torn�z�s k�ben pedig el�fordulhat, hogy egy chopperes a k�ls� �ven megel�z.
	Aki tehets�g�t a versenyp�ly�n pr�b�lja ki, az nyugodtan s�rolja a t�rd�vel az aszfaltot. Ek�zben feszes izmokkal kiss� ki�lhet a motoron, hogy a kanyar k�ls� �v�n�l l�v� karja �s a fels�teste a tankhoz simuljon, ami jav�tja a pil�ta �s a motor kapcsolat�t �s a visszajelz�st. Ek�zben laz�n kell fogni a korm�nyt, �s a t�rdprotektornak csak kicsivel az aszfalt f�l�tt szabad surrannia. A t�megk�z�ppontnak a kanyar belseje fel� val� �thelyez�s�vel pedig megsp�rolunk n�h�ny foknyit a motor d�l�ssz�g�b�l.

   Er�semleges a kanyarod�s az�rt, mert nagy d�l�ssz�g eset�n, megfelel� fut�m� �s j�l megv�lasztott gumiabroncsok mellett a korm�nyz�si er�k a nulla fel� k�zel�tenek. Ezenk�v�l a pil�ta az aut�vezet�kkel ellent�tben semmif�le keresztir�ny� er�t nem �rz�kel. Helyes, azaz messze el�revet�tett pillant�ssal �s a f�gg�legeshez legink�bb k�zel�t� fejtart�ssal pedig kiv�l�an egyens�lyozza a l�t�ter�ben ferd�re v�ltozott horizontot.
   Az �rz�s m�r csak az�rt is leny�g�zi az embert, mert a fej�nkben l�v� v�zm�rt�k, orvosi nev�n az egyens�lyi szerv, term�szet�n�l fogva legfeljebb 20�-os d�l�ssz�get hajland� elfogadni. Rendszeres edz�s n�lk�l nincs k�nny� dolgunk, ha �t akarjuk l�pni ezt a hat�rt. Ez�rt jobb, ha a biztons�g kedv��rt gyors orsz�g�ti temp�n�l is az adott kanyarban lehets�ges maxim�lis sebess�g legfeljebb 90 sz�zal�k�t haszn�ljuk ki.

A GUMIABRONCS SZ�LESS�GE �S A D�L�SSZ�G Mindk�t t�nyez� kihat a t�nyleges d�l�ssz�gre
H�rom motorker�kp�r- t�pust hasonl�tottunk �ssze. Elm�letileg mindh�rom motort 40,5�- ban kell bed�nten�nk a 46 m�ter �tm�r�j� k�rp�ly�n 50 km/h-s sebess�g eset�n, a t�nyleges d�l�ssz�g viszont igencsak k�l�nb�zik.
A rajz egy 130 mm-es h�ts� ker�kkel ell�tott 125-�s motort �br�zol. A pil�ta �s a g�p t�megk�z�ppontja a maga 650 millim�ter�vel viszonylag magasan van, mivel a magasan �l� pil�ta az �sszt�meg egyharmad�t teszi ki. Mivel a gumi �rintkez�si fel�lete csak kb. 55 millim�terrel t�rhet el a motor hosszanti tengely�t�l, ez�rt a 125-�snek 4,5�-kal nagyobb d�l�ssz�gre van sz�ks�ge, mint az elm�leti 40,5�, amely nem veszi figyelembe a gumiabroncs sz�less�g�t, �s egy k�z�pre es� felfekv� fel�letb�l indul ki (l�sd szaggatott vonal).	A 180-as h�ts� ker�kkel felszerelt korszer� sportmotor t�megk�z�ppontja 600 millim�teres magass�gban helyezkedik el. A felfekv� fel�let ak�r 80 mm-rel is eltol�dhat a k�z�ptengelyt�l, ami kerek 7�-kal nagyobb bed�nt�st tesz sz�ks�gess�. Min�l magasabban van a t�megk�z�ppont, ann�l kisebb d�l�ssz�g sz�ks�ges ugyanann�l a sebess�gn�l, ami az ir�ny�that�s�got is n�veli. Ez is az egyik oka annak, hogy a versenyg�pekn�l a t�megk�z�ppont mi�rt van ak�r 150 millim�terrel is magasabban, mint az utcai motorokn�l.	A menetdinamikai katasztr�fa: egy extr�m chopper sz�les, 240-es h�ts� abroncsokkal, amelyn�l a felfekv� fel�let j� 110 mm-rel tol�dhat el, mindehhez pedig az alacsony �p�t�si m�dnak, az alacsonyan elhelyezett er�forr�snak �s az alacsonyan �l� pil�t�nak k�sz�nhet�en rendk�v�l alacsony t�megk�z�ppont t�rsul. Mindez kalandos dimenzi�kba rep�ten� a sz�ks�ges d�l�ssz�get. A gyakorlatban viszont az ilyen motorokkal m�r enyhe kanyarban is le�rnek a kil�g� alkatr�szek, p�ld�ul a l�btart�k.

   A lehet� legnagyobb d�l�ssz�g meg�llap�t�s�nak legegyszer�bb eszk�ze hossz� ideje – �s m�g ma is – a l�bfej�nk. Objekt�ven n�zve, az aszfaltot s�rol� csizmaorr persze nem igaz�n megb�zhat� jelz�je a d�l�ssz�g hat�r�nak, de szubjekt�v seg�deszk�zk�nt semmi kifog�sunk nem lehet ellene. Ugyanez a hat�sa a hobbiversenyz�kn�l az aszfaltot s�rol� t�rdnek is, ami kv�zi t�maszt�kk�nt megk�nny�ti a t�nyleges hat�rok keres�s�t. Itt viszont egy�rtelm�en az a szab�ly �rv�nyes, hogy ha ezt a vezet�si st�lust k�z�ton pr�b�ljuk ki, akkor is legfeljebb n�h�ny teljesen bel�that� szakaszon, minim�lis forgalom mellett tegy�k. Mindenk�ppen jobb viszont, ha a sportember ahelyett, hogy szer�ny d�l�ssz�g mellett mind�ssze v�gtagjainak m�v�szi kiteker�s�vel �ri el t�rd�vel az aszfaltot (l�sd a fot�t a jobb oldalon fent), ink�bb a gyors �s pontos kanyarod�sra koncentr�l. A t�rdkoptat�kat pedig a k�sz�r�g�pen is form�ba hozhatja.
   Biztos jele annak, hogy a d�l�ssz�get lehetett volna m�g tov�bb fokozni, a mindenki �ltal j�l ismert "majr�cs�k" a gumiabroncs k�ls� �l�n. Egyes motorker�kp�r-pil�t�k ann�l k�nosabbnak tal�lj�k a sz�zies gumics�kokat, min�l sz�lesebbek, hiszen a t�rsak k�z�tt mindez �ltal�ban a hi�nyos tud�sr�l �s lagymatag kanyarv�telr�l tan�skodik. A val�s�gban ugyanakkor ez a gumimarad�k gyakran gyors orsz�g�ti motoroz�s ut�n is �rintetlen marad, mert a gumiabroncsgy�rt�k, k�l�n�sen az els� ker�ken, olyan kont�rt v�lasztanak, amely anynyira megg�rb�ti az abroncs profilj�t, hogy annak optim�lis tapad�s�, ak�r 1,2 s�rl�d�si egy�tthat�j� aszfalton a maxim�lisan lehets�ges d�l�ssz�g mellett is m�g elegend� tartal�k felfekv� fel�lete legyen.

A m�rn�k Wunibald Kammr�l elnevezett k�r �s annak er�vonalai azt mutatj�k, hogy a ker�leti �s az oldalir�ny� er�k milyen ar�nyban hatnak a ker�kre, illetve a rendelkez�sre �ll�, a tapad�sb�l ad�d� s�rl�d�sra. Ez az ar�ny viszont nem line�risan v�ltozik. A z�ld vonalak gyors orsz�g�ti temp�t mutatnak, amelyn�l az oldalir�ny� er�k kb. fel�t haszn�ljuk ki. Ez nagyj�b�l 35�-os d�l�ssz�gnek felel meg, �s ebben a helyzetben m�g a ker�leti er�k 85 sz�zal�k�t haszn�lhatn�nk f�kez�sre vagy �ppen gyors�t�sra. A piros vonalak az extr�m versenyp�ly�s 57�-os d�l�ssz�gre vonatkoznak, amelyn�l az oldalvezet�s 99 sz�zal�k�t felhaszn�ljuk. Gyors�t�shoz m�g a ker�leti er�k nagyj�b�l 10 sz�zal�ka �ll rendelkez�s�nkre. A rendk�v�l j� tapad�k�pess�g� gumikever�kek kifejleszt�s�nek k�sz�nhet�en a valaha fizikai hat�rnak gondolt f�ldi gyorsul�s (9,81 m/s2) feljebb tol�dott. A leegyszer�s�tett menetfizika szerint 1,0 s�rl�d�si egy�tthat� eset�n elm�letileg 45�-os d�l�ssz�g lehets�ges, val�j�ban viszont j� tapad�k�pess�g� utcai sportgumikkal 55�-ot is el�rhet�nk. A Moto GP-pil�t�k gumijai pedig m�g jobban belekapaszkodnak az aszfaltba, ezekkel ak�r 60�-os d�l�ssz�g is lehets�ges.

   B�r az orsz�gutak burkolat�nak 0,8 �s 1,0 k�z�tti s�rl�d�si egy�tthat�ja j�nak mondhat�, versenyp�lyaszer� burkolatokkal m�gis igen ritk�n tal�lkozunk, ez�rt m�g a tesztpil�t�k motorjainak abroncsain is gyakran megmarad a k�telez� tesztk�r ut�n n�h�ny millim�ternyi a majr�cs�kb�l. A burkolat tapad�s�t�l eltekintve ennek egy eg�szen egyszer� magyar�zata is van: az orsz�g�ton mindig meg kellene hagyni n�mi tartal�kot a tapad�sb�l arra az esetre, ha bed�nt�tt helyzetben f�kez�sre lenne sz�ks�g. Ez a tartal�k kiz�rja azt, hogy a legnagyobb lehets�ges tapad�st 100 sz�zal�kig felhaszn�ljuk a bed�nt�s �rdek�ben.
   Miel�tt bonyolult fizikai magyar�zatokba kezden�nk, n�zz�k meg a h�res Kamm-f�le k�rt, amely szeml�letesen �br�zolja a ker�leti �s oldalir�ny� er�k bonyolult tematik�j�t (l�sd az �br�t a jobb oldalon alul).

Ebb�l a perspekt�v�b�l j�l l�tszik, hogy a horizont mennyire megv�ltozik. A pil�ta a nagy d�l�ssz�get a f�gg�legeshez k�zeli fejtart�ssal ellens�lyozza	Az ember term�szet�n�l fogva k�r�lbel�l 20 fokos d�l�ssz�gre van hiteles�tve. Az enn�l nagyobb d�l�ssz�g el�r�s�hez gyakorolni kell

   A majr�cs�kok mindk�t tesztpil�t�nkn�l csak a szlalom- vagy a k�rp�ly�n t�nnek el, ahol a motor ir�ny�that�s�g�t �s kanyarv�teli tulajdons�gait optim�lis k�r�lm�nyek k�z�tt teljes m�rt�kben ki tudj�k haszn�lni, mik�zben a lehet� legkisebb ker�leti er�k mellett, a maxim�lis d�l�ssz�gben vezetik a g�peket. Rengeteg tapasztalat sz�ks�ges a g�z olyan pontos adagol�s�hoz, hogy a motor szlalomoz�s k�zben, illetve a k�rp�ly�n egyenletes sebess�ggel haladjon. Viszont a ker�leti er�k csak �gy maradnak annyira kicsik, hogy egy�ltal�n el tudjuk �rni a maxim�lis d�l�ssz�get.

K�tszer akkora sebess�g eset�n a d�l�ssz�g is k�tszer akkora?

   A legmotiv�ltabb, versenyamb�ci�kkal meg�ldott motorker�kp�r-pil�t�k csak akkor �lvezik igaz�n a motoroz�st, ha az m�r a fizikai hat�rokon mozog, �s a motoros min�l k�zelebb van az aszfalthoz. Ehhez a m�gikus 45�-os hat�ron t�li bed�nt�shez (bal oldalon alul) minden �rz�k�nknek igen kifinomultnak �s gyakorlottnak kell lennie. Aki �gy v�li, hogy az utols� bar�zd�n val� motoroz�st egyszer�en kir�zza a kisujj�b�l, az sokkal k�zelebb van az aszfalthoz, mint gondoln�. �s ha az es�s rosszul v�gz�dik, akkor az ak�r a pokolhoz is vezethet. Ez�rt aki a penge�len val� t�ncol�ssal pr�b�lkozik, az nem mulaszthatja el az intenz�v edz�seket. Hiszen a biztons�gos kanyarod�s �s a vakmer� sz�guld�s k�zti hat�rokat csak akkor tudja meg�t�lni, ha tudatosan megk�zel�tette m�r a hat�rokat, �s ismeri azt az �rz�st, amikor a gumik megb�zhat� tapad�sa lassan, de biztosan finom megcs�sz�sba megy �t.

A LENY�G�Z� BED�NT�S Amikor a horizont elmozdul
Tizenh�t �vesen az embernek m�g vannak �lmai. Legal�bbis ezt mondj�k. Nekem m�r egy �vvel azel�tt, tizenhat �vesen is voltak. Elhat�roztam, hogy motorversenyz� leszek. Tizenhat �vesen csak egyet akartam, jobban bed�nteni a motort, mint a t�bbiek. �s gyorsabban menni. R�ad�sul ezek az elk�pzel�seim a l�nyokn�l is sikert arattak, �s a bed�nt�tt helyzet az abszol�t s�lytalans�g �rz�s�t adta. Megfelel� gyakorl�p�ly�t viszont nem minden sarkon tal�lni, �gy �ppen az �j Temet� parkol�j�nak aszfaltj�t tal�ltam megfelel�nek, volt rajta kett�s kanyar, hajt�kanyar �s elegend� egyenes is. Amint a gy�szol� t�meg elvonult, a mopedbanda �r�kon kereszt�l h�zta a g�zt az ov�lis p�ly�n. Elk�peszt�, hogy egy ilyen kis 50-est mennyire lehetett d�nteni! K�t �vvel k�s�bb m�g ink�bb a 250-es Suzukit. El�l Metzeler Rille 10, h�tul Block C5, a h�resh�rhedt �rny�kkanyarban a n�z�k tapsvihara k�zepette a t�rdem le�rt az aszfaltra. N�h�ny nappal k�s�bb a Suzuki teljesen �sszet�rve fek�dt az �rokban, �s ezzel arra figyelmeztetett: fi�k, ha tov�bbra is ezt csin�lj�tok, akkor k�rh�z lesz a v�ge – vagy �ppen az �j Temet�. A figyelmeztet� jelet felismerve �tt�rtem a rendes ut�np�tl�s-versenyekre, �s r�gt�n negyedik lettem. Ilyen tehets�get nem lenne szabad elfecs�relni – gondoltam b�szk�n. A kij�zanod�s viszont gyorsan bek�vetkezett: Toni Mang, Gustav Rainer �s t�rsaik egy csap�sra szertefoszlatt�k minden rem�nyemet. Vil�gbajnok? H�t az bizony sosem leszek. De a d�l�ssz�g szeretete viszont megmaradt. A kanyarod�s okozta b�dulat gyakran dobog�n �s �remmel �rt v�get, id�nk�nt pedig kulcscsont- vagy bordat�r�ssel, esetleg tot�lk�rral. De m�g a gipszben is nagyon �lveztem a dolgot. Harminc �v eltelt�vel pedig mindez semmit sem v�ltozott. Ha a motortesztel�s sor�n a k�rp�ly�ra vagy gumitesztre megy�nk, akkor nincs meg�ll�s: a t�rdkoptat� recsegve cs�szik az aszfalton, a motor d�l�ssz�ge 50�-kal elt�r a f�gg�legest�l, a fels�test k�tteny�rnyire az aszfaltt�l. Enyhe f�ldreng�s a motor elej�n�l, a h�ts� ker�k a cs�sz�shat�rokon. Minden izom �s minden idegsz�l pattan�sig fesz�l. A k�t�lt�ncn�l az adrenalin litersz�m �mlik az ereimbe. H���, siker�lt. Megtapasztaltuk a fizikai hat�rokat, a gumik teljesen elkoptak – csak a l�nyok nem �llnak ma m�r a p�lya sz�l�n. K�r.
A kanyarg�s rabja: Werner „Mini” Koch		1973-ban egy Suzuki T 250 nyerg�ben

   Ann�l is ink�bb, mert a vakmer� rohan�sn�l �ltal�ban a keskenyebb els� ker�k vesz�ti el el�sz�r a tapad�s�t. Ilyenkor a motor egy csap�sra alulkorm�nyozott� v�lik, t�l nagy sugar� �vet �r le, majd v�g�l egyszer�en beborul az �v belseje fel�.

	A szupersportg�pekhez ill�en a Suzuki GSX R-750 rendk�v�l stabilan �s kisz�m�that� hat�rokkal kering a k�rp�ly�n, �s finoman, de �rtalmatlanul karcolja meg az aszfaltot l�btart�b�tykeivel. A GSX R-750-nek el�sz�r az els� kereke kezd megcs�szni, �s ek�zben j�l l�that� fekete cs�kokat h�z.
	A sz�guld� nappali, a Honda Gold Wing a pil�ta nem kis er�fesz�t�s�nek k�sz�nhet�en 45 km/h-s sebess�get �s 42�-os d�l�ssz�get �r el, miel�tt a l�btart� trepnik szikr�kat h�nyn�nak. Amit pil�t�ja a hangos zen�nek k�sz�nhet�en nem is hall meg.
	A keskeny abroncsok �s a magas t�megk�z�ppont az oka annak, hogy a KTM LC4 54 km/h-s sebess�gn�l csak 46�-os bed�nt�st ig�nyel. A durva profil� gumik a sz�guld�st tiszta megcs�sz�ssal �s akkur�tusan az aszfaltra rajzolt fekete cs�kokkal d�jazz�k.

"Az els� ker�k megcs�sz�s�t csak a fels�test�nkkel v�ghezvitt vill�mgyors ellens�lyoz�ssal �s a kanyar belseje fel� tett korm�nymozdulattal lehet kiv�deni."

   Eg�szen m�s a helyzet, ha a h�ts� ker�k cs�szik meg, ilyen esetben ellenkorm�nyz�ssal kell kiegyenl�ten�nk a t�lkorm�nyozotts�got. Mivel ilyenkor az �v sugara cs�kken, ez�rt ahogy a h�ts� ker�k �jra megtapad, a motor ism�t f�gg�legesbe �llhat, majd n�mi szerencs�vel megb�zhat�an visszatal�l az �vre, an�lk�l hogy elesn�nk. Viszont ha a megcs�sz�s ut�n az abroncs hirtelen kapaszkodik bele az aszfaltba, akkor az er�sen �sszenyomott leng�scsillap�t�ban t�rolt energia egy csap�sra felszabadul, �gy motort �s motorost is vesz�lyesen magas r�pp�ly�ra k�ldheti a kanyar k�ls� oldala fel�. Ezt az es�st�pust highsidernek (avagy hossz�oldalnak) nevezik, �s gyakran t�r�tt kulcscsonttal vagy m�g nagyobb s�r�l�ssel v�gz�dik.

HOGYAN J�N L�TRE A TAPAD�S? Mi�rt jobb sok �tburkolatnak a tapad�sa tavasszal, mint �sszel? Mi az a hiszter�zis? �s mi k�ze az �vegszer� viselked�snek a tapad�shoz?
Legyen sz� ak�r gyors�t�sr�l, f�kez�sr�l vagy kanyarod�sr�l, mindezekhez n�lk�l�zhetetlen a sokat emlegetett tapad�s, a ker�k �s az �tburkolat k�zti s�rl�d�s. Az�rt, hogy ez a kapcsolat a lehet� legt�bb er�t legyen k�pes �tvinni, a t�bb�-kev�sb� puha guminak a t�bb�kev�sb� por�zus aszfaltba kell kapaszkodnia. Ehhez viszont egy motorker�kp�r eset�ben meglehet�sen kicsi felfekv� fel�let �ll rendelkez�sre, hiszen a gumiabroncs sz�less�ge bizonyos fizikai mutat�k miatt korl�tozott (l�sd a keretes sz�veget a 87. oldalon). A gumik fejleszt�s�n�l az a legf�bb c�l, hogy nedves �s sz�raz �ton egyar�nt a lehet� legjobb tapad�st �rj�k el, min�l sz�lesebb h�m�rs�klet- tartom�nyban �s min�l t�bbf�le �tburkolaton. A korszer� gumikever�keket �gy fejlesztett�k ki, hogy m�r alacsony h�m�rs�kleten is biztos vezet�st garant�ljanak. Ugyanis, ha a gumikever�k hidegben t�l kem�ny �s spr�d, majdhogynem �vegszer� lenne, akkor az aszfalt apr� kit�remked�sei, mikro�rdess�ge nem tudna belekapaszkodni a gumiba, �s sz� sem lehetne tapad�sr�l. Csak amikor a versenygumi felmelegedve viszko-elasztikuss� v�lik �s el�ri gumiszer� tulajdons�gait, akkor tudnak egym�sba kapaszkodni, mivel ilyenkor az aszfalt �rdes fel�let�nek kit�remked�sei belef�r�dnak a gumiba. A gumi tapad�sa viszont csak akkor �ri el a maximum�t, ha az abroncs rendk�v�l kis m�rt�k� megcs�sz�ssal g�rd�l az aszfalton. Ilyenkor a g�p �s a pil�ta, valamint a ker�leti �s az oldalir�ny� er�k terhe alatt a gumi deform�l�dik, �s eredeti form�j�t csak n�mi k�sleked�s ut�n nyeri vissza. Ez az �gynevezett gumihiszter�zis. Nem vil�gos? Val�ban el�g bonyolult folyamat, ami akkor lesz �rthet�bb, ha h�velykujjunk k�rm�t belev�jjuk egy meleg verseny- vagy sportgumiba, �s a gumi m�g egy darabig megtartja k�rm�nk form�j�t – nagy vonalakban ez az omin�zus gumihiszter�zis hat�sa. Amivel el is �rt�nk a tapad�s m�sik fontos t�nyez�j�hez, az �tburkolathoz. Az aszfalt s�rl�d�si egy�tthat�ja (�) els�sorban az anyag�t�l f�gg, az oldal alj�n l�v� t�bl�zatban megtal�lhat� az adott �tburkolathoz �s az elm�letileg lehets�ges maxim�lis d�l�ssz�gh�z hozz�rendelve.
Az �rdes burkolat� versenyp�ly�n a l�gy gumikever�kek kiv�l�an bele tudnak kapaszkodni az aszfaltba, ezenk�v�l csapad�k eset�n a v�z besziv�rog a m�lyed�sekbe. A tapad�s orsz�g�ti aszfalt s�rl�d�si egy�tthat�ja a burkolat mikro�rdess�g�nek k�sz�nhet�en ak�r 0,9 is lehet. A sima orsz�g�ti aszfalt egy�tthat�ja kerekre pol�rozott k�vecsk�ivel m�r csak 0,7, ez�rt es�ben itt m�r �vatosnak kell lenni. A kevesebb mint 0,2-es egy�tthat�j�, rendk�v�l sima burkolatok az �t�p�t�sben csak a lakkozott vagy a m�anyaggal bevont aszfalton (�tburkolati jelek, a versenyp�ly�k szeg�lye) fordulhatnak el�. Nedvesen ezek majdnem olyan cs�sz�sak, mint a j�g.	Bed�nt�skor a gumi felfekv� fel�lete jelenti a kapcsolatot az �t �s a motorker�kp�r k�z�tt. A rajz egy hegyes kont�r�, 180-as sportgumit mutat, 48�- os d�l�ssz�gn�l. A kb. 38 cm2-es �rintkez�si fel�letb�l ad�dik az oldalir�ny� vezet� er�. Enn�l figyelembe kell venni, hogy ezeknek a fel�leteknek �ltal�ban csak a kisebbik r�sze kapcsol�dik k�zvetlen�l az �tburkolattal.
Az �gynevezett mikro�rdess�g (piros), 0,001 �s 0,1 millim�ter k�z�tti kiemelked�seivel k�l�n�sen nedves �ton n�veli meg jelent�sen a tapad�st, m�g a 0,1 �s 10 millim�ter k�zti makro�rdess�g (z�ld) els�sorban sz�raz �tburkolaton jav�tja a gumi �s az �tburkolat kapcsolat�t.	Ha az abroncs h�m�rs�klete t�l alacsony, akkor a hideg gumi (k�k) �vegszer�en viselkedik, teh�t t�ls�gosan kem�ny ahhoz, hogy �sszekapcsol�djon az aszfalt �rdes fel�let�vel. Csak a h�m�rs�klet emelked�s�vel �ri el a melegebb fut�fel�let (piros) �jra a gumiszer� tulajdons�gait, �s szinte alakz�r� kapcsolatot teremt az �ttal.

„A kanyarsebess�g megdupl�z�s�val a d�l�ssz�g nem egyenes ar�nyban, hanem progressz�ven n�.”

   A cs�sz�shat�ron val� k�t�lt�nc mellett a gyors kanyarv�tel a dinamikus t�meger�k m�g egy, az ember sz�m�ra nehezen �rthet� fizikai alapszab�ly�t�l f�gg. Ezek ugyanis nem line�risan, hanem a sebess�g n�gyzet�vel ar�nyosan n�vekszenek. A 92. oldali diagram �s egy p�lda alapj�n valamivel �rthet�bb lesz az �sszef�gg�s: a kanyarsebess�g megdupl�z�s�val a 46 m�ter �tm�r�j� k�rp�ly�n a d�l�ssz�g nem egyenes ar�nyban 10-r�l 20�-ra, hanem 32-re n�. A progressz�v n�veked�s r�szben az alkalmazott gumiabroncs sz�less�g�t�l, m�sr�szt pedig att�l f�gg, hogy a motor �s a pil�ta egy�ttes t�megk�z�ppontja milyen magasan van.
   A l�tsz�lag k�nnyed�n megval�s�tott bed�nt�s m�g�tt teh�t sz�mos fizikai titok rejlik, amelyeket meg�ri pontosabban tanulm�nyozni (l�sd a keretes �r�st a 87. oldalon). Hiszen a m�szaki �sszef�gg�sek legal�bb olyan izgalmasak, mint amilyen leny�g�z� maga a kanyarg�s, �s ezeket az �sszef�gg�seket minden motorker�kp�r-t�pus alapkonstrukci�j�n�l figyelembe kell venni.

A 2D v�zprogramj�nak m�r�sei orsz�g�ton, versenyp�ly�n �s es�s id�ben (l�sd jobbra a k�pet) felvil�gos�t�st adnak a t�nylegesen kivitelezhet� d�l�ssz�gr�l a legk�l�nb�z�bb �tburkolatokon. A balra l�that� d�l�ssz�g-diagram alapj�ul a 46 m�ter �tm�r�j� k�rp�lya szolg�lt. A versenygumikkal megadott maxim�lis �rt�kek a gumigy�rt�k adataib�l sz�rmaznak. A szerkeszt�s�g viszont nyomat�kosan felh�vja a figyelmet arra, hogy ezek az inform�ci�k nem arra val�k, hogy kock�zatos saj�t pr�b�lkoz�sokra sarkalljanak.

   A megfelel� kanyarv�telhez a legfontosabb az �v �s a sug�r helyes megv�laszt�sa (mindkett�t t�rgyaltuk a 2007/1-es el�z� sz�munkban). Ezekb�l �s az adott sebess�gb�l ad�dik �ssze a centrifug�lis er�, amely a talaj �s a gumi �rintkez�si pontj�n oldalir�ny� er�k�nt hat. Arr�l, hogy ez milyen nagy lehet an�lk�l, hogy a motor kics�szna, az oldalvezet�s, azaz a gumi tapad�sa, illetve a sokat emlegetett �rdess�g d�nt. A 90. oldali keretes sz�vegben r�szletesen olvashatunk arr�l, hogy ez a tapad�s hogyan j�n l�tre.

A pil�ta arckifejez�s�b�l az l�tszik, hogy m�g nem vette �szre, hogy mindj�rt v�get �r a gyors kanyarod�s. Most m�r szerencs�vel sem tudn� megakad�lyozni ezt az es�st, mivel a motor alulkorm�nyozott eleje t�l nagy sugarat �r le, �s a t�megk�z�ppontja beesik. Viszont az ilyen t�pus� es�sek �ltal�ban szerencs�sen v�gz�dnek, mivel a motor nem �ll fel, �s a pil�ta lapos sz�gben cs�szik az aszfaltra. Mint minden es�sn�l, itt is �rv�nyes: csak akkor pr�b�ljunk fel�llni, ha m�r meg�lltunk, gyorsan n�zz�nk k�r�l, majd a forgalomt�l f�gg�en gyorsan hagyjuk el az �tp�ly�t.

   Egy tov�bbi, eg�szen ban�lis t�nyez� az adott motorker�kp�r szabadmagass�ga. M�g a korszer� sportmotorokat �gy �p�tett�k, hogy m�g a versenyp�ly�n is csak a l�btart�ra csavarozott b�tyk�k szikr�znak az aszfalton, a t�rag�pek �s az allrounderek eset�ben a szabadmagass�g gyakran korl�tozott. Nem is besz�lve az alacsony �p�t�s� chopperekr�l �s cruiserekr�l, hiszen ezeknek gyakran a h�ts� kereke is rendk�v�l sz�les, t�megk�z�ppontjuk pedig igen alacsony. Az �ltal�nos v�leked�ssel ellent�tben pedig, ha a t�meg t�l alacsonyan �sszpontosul, akkor az a kanyarb�l val� kigyors�t�skor a kezess�g, a kanyarsebess�g �s a tapad�s k�r�ra v�lik. Ugyanakkor ha a t�megk�z�ppont t�l magasan van, akkor a menet- �s f�kstabilit�s romlik.

A LEGGYAKORIBB HIB�K Az�rt, hogy gyors kanyarod�skor is minden rendben legyen, el�ruljuk a legfontosabb �tleteket �s tr�kk�ket.
A kanyarok mindig cs�b�t�ak. Ha ak�r csak 2 �s f�l kilom�teren �t tartanak (1. k�p), akkor sem szeretn�nk elmulasztani egyetlen m�tert sem. Mindez pedig ahhoz vezet – �s ez al�l a cikk szerz�je sem kiv�tel – hogy az el�tt�nk halad� Trabantot m�g minden�ron az els� kanyar el�tt meg szeretn�nk el�zni. Teh�t valahogy benyomakodunk az aut� mell�, m�g akkor is, ha arra m�r igaz�b�l nincs is hely. Ez bizony �reg hiba. M�r csak az�rt is, mert kanyarg�s utakon m�s motorosok is sz�vesen bontogatj�k sz�rnyaikat, �k pedig sokkal hamarabb oda�rnek szemb�l, mint ahogy azt gondoln�nk. Az elhamarkodott el�z�si man�verek ellen �pp ez�rt az a legjobb v�delem, ha elk�pzelj�k, hogy mi t�rt�nne, ha �ppen szembej�nn�nk �nmagunkkal a kanyarban – �rthet�, ugye? Jobb megold�s, ha leh�z�dunk jobbra, kicsit lemaradunk az aut�t�l, majd �lvezettel �s kock�zat n�lk�l vessz�k be a kanyart. Ha a motorunk ingatag �s bizonytalan, mint az �bred�s egy �jszakai s�r�z�s ut�n, id�vel k�pesek vagyunk megszokni. A gyors �s biztons�gos kanyarod�sn�l azonban semmi keresnival�ja a hint�z�snak. Ez�rt a sziv�rg� teleszk�pot vagy leng�scsillap�t�t (2. k�p) igen gyorsan vigy�k szervizbe vagy cser�lj�k ki, hiszen a nem kiel�g�t� csillap�t�s m�g j� min�s�g� aszfalton is rendk�v�l nagy m�rt�kben cs�kkentheti a tapad�st. Ha pedig m�g �thull�mok vagy r�vid, kem�ny keresztbord�k is nehez�tik a dolgot, akkor a kerekek k�nnyen elhagyhatj�k a kiszemelt �vet. Az ilyesfajta meglepet�sek pedig nem ritk�n k�rh�zban v�gz�dnek. Ha valaki az aszfalton szikr�z� kipufog�val veszi be a kanyart, az lehet, hogy men�, de ha rosszul s�l el a dolog, akkor egyszer�en hatalmasat esik. K�l�n�sen az olyan massz�v alkatr�szek, mint a v�z, a motorblokk vagy a kipufog�k�ny�k (3. k�p) k�pesek k�nnyed�n kiemelni a motort, ez�ltal a tapad�s egy csap�sra megsz�nhet. Ha a probl�ma megold�s�ra m�r nem elegend� a fut�m� be�ll�t�sa (a rug�k nagyobb m�rt�k� el�fesz�t�se, a nyom�fokozati csillap�t�s megn�vel�se), akkor nem marad m�s h�tra, mint hogy be�rj�k kisebb d�l�ssz�ggel. Azt besz�lik, hogy nagym�rt�k� bed�nt�st kiz�r�lag nagyon j� tapad�s� gumikkal lehet el�rni. A gumitesztekb�l kider�l, hogy az adott gumiabroncst�pusnak milyen a t�nyleges tapad�sa. Figyelembe kell viszont venni azt is, hogy a profil cs�kken�s�vel (ahogy a gumi egyre kopottabb) az abroncsok tapad�sa is cs�kken. Ennek egyr�szt az az oka, hogy a felfekv� fel�let nagyobb m�rt�kben deform�l�dik, �s ez�ltal kev�sb� kedvez�, m�sr�szt pedig az, hogy a tapad�s�rt a gumi egyes alkot�elemei felel�sek. �reged�sn�l cs�kken a rugalmass�g, a gumi �s az �tburkolat kisebb m�rt�kben kapaszkodik egym�sba (l�sd a hiszter�zist a 90. oldalon). Azt�n ha a hiszter�zis, az ide�lis �v �s a t�k�letes menetst�lus m�r odavan, akkor a g�p borul. Az�rt, hogy a pil�ta – �s az utas – ilyen akci�kn�l lehet�leg min�l kev�sb� s�r�lj�n meg, j�, ha a b�r�t egy m�sodik r�teggel v�di. Erre pedig, k�nyelem ide vagy oda, m�g mindig a hat�kony protektorokkal ell�tott klasszikus b�rruha a legjobb megold�s (4. k�p). Ha hosszabb �s mindenekel�tt gyorsabb �tra, net�n szerpentinek megh�d�t�s�ra indulunk, ott semmi keresnival�ja a farmernek, a legnagyobb ny�ri melegben sem. A biztons�gos �s �lvezetes kanyarg�s egy�b fontos szempontjait m�r t�rgyaltuk sorozatunk el�z� r�szeiben (Motorrev� 2006/12. �s 2007/1.). Ide tartoznak a korm�nyz�si impulzusokr�l szerzett alapvet� ismeretek, a helyesen vezetett tekintet, az �v helyes megv�laszt�sa, valamint az, hogy felismerj�k a klasszikus vesz�lyes helyeket a kanyarban. Aki ezeket nem olvasta, de �rdekli a t�ma, az term�szetesen ut�lag is megrendelheti ezeket a sz�mokat telefonon vagy e-mailen.
1. k�p	2. k�p
3. k�p	4. k�p

   Ha az oldalt�masz, a l�btart� vagy ak�r a motorblokk �s a kipufog� t�l m�lyen van elhelyezve, akkor ez magakad�lyozza, hogy gyors temp�n�l jobban bed�nthess�k a motort, b�r a kerekeknek m�g b�ven lenne tartal�kuk. A k�vetkeztet�s: kritikus helyzetben a kanyar sugar�t nem vehetj�k el�g sz�kre, �gy el�fordulhat, hogy az �v az ellenkez� s�vban vagy az �rokban v�gz�dik. Hogy a szabadmagass�g, a gumiabroncsok megv�laszt�sa �s a t�megk�z�ppont elhelyezked�se milyen nagy hat�ssal van a t�nyleges kanyarsebess�gre �s a d�l�ssz�gre, azt a 89. oldali t�bl�zat mutatja be, amely a Yamaha YZF-R1 szupersportg�pt�l a hatalmas Honda Gold Wing t�r�z�ig 14 k�l�nb�z� t�pus� motorker�kp�r k�rp�ly�n m�rt eredm�nyeit tartalmazza.

Nem csak kezd�knek: a t�maszt�kerekekkel ell�tott, a bed�nt�s gyakorl�s�ra szolg�l� g�p (www.speerracing. com) megszabad�t a f�lelemt�l	A gumiabroncs v�ll�nak �ps�ge, az �n. majr�cs�k (ny�l) �ltal�ban csak versenyp�ly�n t�nik el teljesen

   B�r ez a gyakorlat hihetetlen k�l�nbs�geket mutat a kanyarod�s kivitelez�s�n�l, ett�l m�g mindenki ugyan�gy �lvezheti azt, mindegy, hogy egy hatalmas Gold Wing vagy egy v�rbeli versenyg�p nyerg�ben.
   A t�megk�z�ppont �s a gumi tapad�sa a sorozat k�vetkez� r�sz�ben is fontos szerephez jut majd. M�g enn�l is fontosabbak viszont a pil�ta finommotorikus k�pess�gei �s reakci�ideje, ha arr�l van sz�, hogy csikorg� gumikkal a lehet� leghamarabb meg kell �ll�tani a motort.