Tavaszi tan�csok

Sz�veg: Bike Alap�tv�ny, L�vey �d�m
K�pek: Antal J�zsef, Mez� J�nos, Z�ch D�niel

Mivel a t�li id�szak alatt egy�ltal�n nem, vagy csak nagyon keveset motorozunk, tavasszal fokozatosan kell visszaszoktatni magunkat ahhoz, hogy k�l�nleges menetdinamik�val meg�ldott k�tkerek�nket ism�t rutinosan kezelj�k. A fokozatoss�g itt is �rv�nyes, ak�rcsak a motorok kiv�laszt�s�n�l. Figyelembe kell venn�nk azt is, hogy a t�li id�szak alatt a csapad�k �s a h�ingadoz�s nyom�n az er�zi� �vr�l �vre rontja az utak min�s�g�t, �gy jobb, ha nem sz�m�tunk arra, hogy az �ltalunk ismert �tszakasz id�n is ugyanolyan kvalit�s� lesz.Valamint az aut�sok is elszoknak a motorosok forgalomban val� r�szv�tel�t�l, �gy az els� tavaszi h�napokban fokozottabban kell figyeln�nk helyett�k is, �s vigy�znunk magunkra.

Az alapok – tavaszi motor�tvizsg�l�s

Indul�s el�tti �tvizsg�l�s
Kezdj�k mindj�rt a motoroz�s sokak �ltal csak "a legfelejt�sebbnek" aposztrof�lt r�sz�n�l. Mivel a legt�bben csak hobbic�lra haszn�ljuk a motort, sokkal kevesebbszer tal�lkozunk vele, ami azt jelenti, hogy sok id�t t�lt mag�nyosan. Ha szerencs�sek vagyunk, egy f�t�tt gar�zsban v�rja vel�nk egy�tt a j� id�t, de m�g ebben az ide�lis k�rnyezetben is mag�ra van hagyva, �s ki tudja, mi minden t�rt�nik vele ez id� alatt. Ez�rt most n�zz�k meg, mit �rdemes – ak�r egyetlen r�vid pillant�ssal – �tn�zni, miel�tt a haverokkal megbesz�lt tal�lkahelyre sietn�nk egy sz�p, naps�t�tte szombat d�lut�n.

Kezel�szervek
Fontos, hogy leellen�rizz�k: minden a hely�n van, semmi nincs lelazulva. Ne induljunk el addig, am�g �t nem n�zt�k a motort, hogy a kapcsol�k, karok, ped�lok k�zre-l�bra esnek-e, az index, l�mpa, duda stb. mind m�k�dik. Kellemetlen, ha amiatt rongyolunk bele az el�tt�nk �ll�ba, mert p�ld�ul �pp arra figyel�nk, hogy mi�rt nem tudjuk kikapcsolni az indexet. �rdemes a karokat, ped�lokat �ll� motorn�l v�gigpr�b�lgatni, nincs-e p�ld�ul t�l nagy holtj�t�ka a g�znak, kuplungnak stb.

Gumik
A guminyom�st mindenk�pp ellen�rizz�k le, a hossz� t�li �lom alatt egy lass� defekt kifejti hat�s�t, de az is lehet, hogy utols� gurul�sunk alkalm�val tudtunkon k�v�l bekaptunk egy sz�get vagy ilyesmit, ami mostanra okozhatta az �rintett gumi leereszt�s�t. A hib�tlan gumiabroncs nyom�sa is cs�kkenhet a n�h�ny h�napos pihen� alatt, �gy a guminyom�s ellen�rz�se elker�lhetetlen.

A hib�tlan gumiabroncs nyom�sa is cs�kkenhet n�h�ny h�nap alatt

�rulkod� nyomok:
– Nehezebb kitolni a motort a hely�r�l a lapos gumi nagyobb g�rd�l�si ellen�ll�sa miatt
– Elindul�s ut�n azonnal �rezni, hogy kelletlen a motor, nem akar ir�nyt v�ltani, fordulni, esetleg mag�t�l akar sz�kebb �vre h�z�dni, beesik a kanyarokba.

Kerekek
A dr�tk�ll�s kerekeket �rdemes megvizsg�lni, nincs-e laza, t�r�tt, hi�nyz� k�ll�. Ezt havonta legal�bb egyszer ism�telj�k meg. Az �nt�tt kerekeken k�ls�relmi nyomokat keress�nk, ezt �rdemes motormos�s k�zben tenni, ilyenkor jobban �szrevehet�ek a s�r�l�sek.

Er��tvitel
L�NC: A laza l�nc sokkal gyorsabban kopik, ny�lik, �s a l�nckerekeket is jobban koptatja, mint a helyesen be�ll�tott, ez�rt ne felejts�k el leellen�rizni a l�ncfeszess�get. Ugyanez �rv�nyes a sz�raz l�ncra is. Ha szeretn�nk nagyon alaposak lenni, �rdemes minden hosszabb gurul�s (3-400 km) ut�n k�zvetlen�l bef�jni l�ncspray-vel. Ez az�rt jobb megold�s, mint indul�s el�tt, mert ilyenkor m�g meleg a l�nc, �gy jobban el tud oszlani rajta a ken�anyag, �s �gy az sem fordulhat el�, hogy a bef�j�s ut�n azonnal elindulunk. �gy lesz ideje a k�vetkez� h�tv�g�ig vagy napig "megk�tnie" a spray-nek, �s nem fogja �sszemaszatolni se a motort, se minket.
BORD�S SZ�J: Ellen�rizz�k, hogy nem l�tszik-e rajta elhaszn�l�d�s nyoma, noha ez nem t�l val�sz�n� – hacsak valami meg nem rong�lta –, a bord�s sz�jak �ltal�ban b�rj�k a gy�rt� �ltal megadott id�tartamig. Viszont ha ezen a sok ezer kilom�teren t�l vagyunk, mindenk�ppen cser�ltess�k ki a sz�jat!
KARD�NHAJT�S: Ellen�rizz�k, hogy nem l�tszik-e olajfoly�s a kard�nh�z csatlakoz�si pontjain�l! Itt is a gy�rt� �ltal megadott id�tartamonk�nt fontos a ken�s friss�t�se.

Elektromoss�g
Motoroz�s k�zben a KRESZ szerint mindig �gnie kell a f�nysz�r�knak. Ne felejts�k el felkapcsolni a vil�g�t�st – �jabb motorokon automatikusan felkapcsol, ha beindult a motor. Ellen�rizz�k a t�vols�gi f�nyt �s a h�ts� helyzetjelz�t is, valamint a f�kl�mp�t mind a f�kkar, mind a f�kped�l eset�ben. Ha van ir�nyjelz� a motoron, annak m�k�dnie kell. Ha nincs, az sem baj, a KRESZ szerint nem k�telez�, abban az esetben, ha karjelz�seket alkalmazunk. A duda k�telez�, ellen�rizz�k teh�t. �rdemes tov�bb� kipr�b�lni, hogy m�k�dik-e a kit�maszt� v�szle�ll�t� kapcsol�ja. Ha kihajtott sztendern�l egyesbe t�ve a v�lt�t nem �ll le a motor, az azt jelenti, hogy nem m�k�dik a v�szle�ll�t� (bizonyos modellekn�l csak a kuplung kienged�se ut�n �ll le a motor, mikor elinduln�nk a kihajtott sztenderrel). El�fordulhat, hogy r�gebbi motoron nincs ilyen elektronika.

A vil�g�t�s �s a f�kl�mpa ellen�rz�s�nek legegyszer�bb m�dja

Folyad�kok
– Ne felejts�k el ellen�rizni az olajszintet!
– Folyad�kh�t�ses motorn�l a v�zszintet is ellen�rizni kell, illetve a v�zcs�veket is illik �tn�zni, nem repedeznek-e.
– Vess�nk egy pillant�st a motor al� is, nem folyik-e bel�le valami.
– A f�kfolyad�kot is meg kell n�zni, f�leg a t�li pihen� ut�n. A f�kfolyad�k (�s a hidraulikus kuplung folyad�ka is) nagyon szereti mag�ba sz�vni a k�rnyezett�l a nedvess�get, �gy k�nnyen lehet, hogy hosszabb �ll�s sor�n megsz�vja mag�t, ami miatt nagyon romolhat a f�khat�s, vagy nem emelhet ki a kuplung. A f�kfolyad�kot �rdemes k�t�vente lecser�lni.
– N�zz�nk r� a teleszk�psz�rakra is, nem ereszt-e a teleszk�pszimering. Ha a teleszk�polaj r�folyik a f�kt�rcs�ra, az t�nkreteszi a f�kbet�teket, �s drasztikusan romlik a f�ker�.
– �s v�g�l a benzint se felejts�k el…

A tavaszi els� �t el�tt n�zz�nk a motor al�, hogy nem folyik-e valami

Kuplung �s g�z
A nem hidraulikus kuplungok vagy f�kek bowdenjeit is �polni kell. Ha erre nem figyel�nk, egyre nehezebb lesz m�k�dtet�s�k, neh�z lesz h�zni a kuplungot vagy f�ket. E folyamat v�ge az lesz, hogy elszakad a bowden, kuplung vagy f�k n�lk�l pedig kellemetlen a motoros �let.
H�zzunk r� a g�zra, majd engedj�k el. Ha nem z�r be mag�t�l azonnal, szorul a bowden. Ez is nagyon balesetvesz�lyes, s�rg�sen kenj�k be a bowdent!

F�kek
Mindk�t f�ket pr�b�ljuk ki m�g elindul�s el�tt k�l�n-k�l�n! V�g�l ellen�rizz�k le a t�kr�k be�ll�t�s�t m�g az indul�s el�tt, majd n�zz�k meg, nem felejtett�k-e fent a l�ncot vagy f�kt�rcsaz�rat, vagy hogy kinyitottuk-e a korm�nyz�rat, ha az nem a gy�jt�skapcsol�val egy�tt van.

Tavaszi �t�llapot

Tavasszal rengeteg �t poros, saras, v�z�tfoly�s lehets�ges, ami ha v�ratlanul bukkan fel egy gyors kanyar ut�n, azonnal buk�shoz vezet. Ez�rt a szezon elej�n �vatosabban kell k�zlekedn�nk; ha valaki nagyobb temp�val akar motorozni egy adott szakaszon, �rdemes el�tte egy felder�t� k�rt megtenni, term�szetesen ekkor m�g visszafogott temp�ban.
Ismeretlen �ton – f�leg szerpentinen – pr�b�ljunk meg a szem�lyaut�k ak�r bels�, ak�r k�ls� nyomvonal�n haladni. Egy hirtelen felbukkan� s�derfelsz�r�d�st vagy s�rfelhord�st itt van a legnagyobb es�ly �p b�rrel meg�szni, mivel j� esetben az aut�k m�r elhordt�k a kavicsok nagyj�t. Ha m�gsem siker�l id�ben kiker�lni a szennyez�d�st, mindenk�ppen engedj�k fel a f�keket, miel�tt r�hajtunk! Ha kanyarban t�rt�nik mindez, �ll�tsunk bele a motorba, amennyire azt a kanyar �ve, illetve a forgalom engedi. A lehet� legkisebb d�l�ssz�ggel hajtsunk �t a szennyez�d�sen, mik�zben t�rdeinkkel szor�tjuk a tankot, a korm�nyt pedig laz�n, de biztosan fogjuk. Am�g a szennyezett, vagyis a cs�sz�s szakaszon �t nem haladunk, ne ny�ljunk a f�khez!

Ha megfelel� oldalt�vols�got tartunk, k�nnyebben ki tudjuk v�deni m�s vezet�k esetleges hib�it

Ha esetleg elkap egy z�por, fontos tudnunk, hogy az utak akkor a legcs�sz�sabbak, amikor elkezd esni az es�. F�leg tavasszal, mikor m�g sok a lerak�d�s. Ilyenkor az �ton l�v� v�kony porr�teg az es�cseppekkel keveredve nagyon cs�sz�s, ny�lk�s r�teget alkot. K�s�bb, amikor m�r huzamosabb ideje esik, �s az utak is teljesen el vannak �ztatva, javul a helyzet. Ha az �ton t�cs�k is vannak, vagy valamilyen m�s okb�l meg�llt n�h�ny helyen a v�z, jelent�sen cs�kkenten�nk kell a sebess�get. Ilyen esetekben kialakulhat a v�zen fut�s vagy aquaplaning, ami a motor eset�ben szinte biztosan elcs�sz�shoz vezet, illetve elk�pzelhet�, hogy a v�z egy k�ty�ban, esetleg nyomv�ly�ban gy�lt �ssze, �s azt csak akkor �szlelj�k, amikor m�r k�s�.

Szoktassuk magunkat a forgalomhoz �s a forgalmat hozz�nk

Mivel t�len az aut�sok "elszoknak" a motorosokt�l, tavasszal �rdemes a k�vetkez�kre kiemelten odafigyelni.
C�lszer� mindig azzal a be�ll�totts�ggal motorozni, hogy az aut�sok nem l�tnak, �s nem adj�k meg az els�bbs�get! ("Motoron akkor van els�bbs�ged, ha megadj�k.")
Mindig legy�nk felk�sz�lve arra, hogy az az aut�s is kifordulhat el�nk az utols� pillanatban, aki l�tsz�lag m�sodpercek �ta arra v�r az al�rendelt �ton, hogy elhaladjunk el�tte. Lehet, hogy nem is l�t, mert a sof�r agy�ban meg sem fordul az a gondolat, hogy esetleg motorost is kellene figyelnie, ez�rt t�nylegesen fel sem fogja, hogy k�zeled�nk, m�g ha fel�nk n�z is. Az aut�s-motoros balesetek meghat�roz� h�nyada amiatt t�rt�nik, mert az aut�s nem vesz �szre benn�nket. Ilyenkor, tavasszal ez k�l�n�sen vesz�lyes, hiszen t�len az aut�vezet�k nem, vagy csak nagyon kev�s motorral tal�lkoznak az utakon, �gy m�g kev�sb� sz�m�tanak r�nk.

K�l�n�sen �vatosan el�zz�nk olyan j�rm�vet, amin nem lehet �tl�tni

Tavasszal nemcsak az aut�sok, hanem a gyalogosok is el vannak szokva att�l, hogy a motorosokra is sz�m�taniuk kell, ez�rt k�nnyelm�bben veszik az �tkel�st. K�l�n�sen figyelj�nk p�ld�ul mikrobuszok, kamionok vagy buszok el�z�se k�zben, v�rosban, lass� halad�skor. �ll� kocsisorok k�z�tt el�regurulni szab�lytalan, ilyenkor k�nnyen el�nk l�phet egy gyalogos, aki nem sz�m�t arra, hogy az �ll� kocsik k�z�tt egy motoros k�zeledik. Amikor egy t�megk�zleked�si eszk�z meg�ll�j�hoz �r�nk, �s a buszr�l vagy villamosr�l �ppen utasok sz�llnak le �s fel, k�sz�lj�nk fel arra, hogy valaki el�nk toppan az �ttestre, m�g akkor is, ha a meg�ll� k�zel�ben l�mp�val ell�tott gyalogos�tkel� hely van.

Az aut�vezet�k a t�li h�napok alatt elszoknak a motorosokt�l, ez�rt tavasszal kev�sb� sz�m�tanak r�nk

Defenz�v vezet�s

Motoron �lve a ruh�n k�v�l semmi sem v�d, ez�rt a defenz�v vezet�si technika elsaj�t�t�sa mindenn�l fontosabb, legink�bb tavaszszal, mikor m�g kev�sb� sz�m�tanak r�nk az aut�vezet�k. Mindig pr�b�ljunk el�re gondolkodni, �s olyan tartal�kot hagyni minden helyzetre, amivel a t�bbi sof�r esetleges hib�it is ki tudjuk v�deni. Ha p�ld�ul z�ldre v�lt a l�mpa, ne legy�nk biztosak benne, hogy szabad az �t, n�zz�nk k�r�l! Nap mint nap tal�lkozni olyan szitu�ci�val, mikor teli piroson haladnak �t j�rm�vezet�k, az esetleges k�vetkezm�nyekkel mit sem t�r�dve.

Tarts biztons�gos oldalt�vols�got!

Ha aut�k k�z�tt motorozunk, mindig tartsunk akkora oldalt�vols�got az aut�kt�l, hogy ha egyik�k valamit nem vesz �szre, �s elr�ntja a korm�nyt, legyen id� arr�bb h�z�dni �s lef�kezni, an�lk�l hogy azonnal fell�kne. M�g nek�nk, motorosoknak is meglep�, mikor aut�ban �lve az egyik pillanatban belen�z�nk a t�k�rbe, sehol senki, a k�vetkez�ben pedig elh�z mellett�nk egy motoros, akir�l azt sem tudjuk honnan ker�lt el�. Gondoljunk bele, hogy egy olyan aut�snak, aki sosem motorozott, fogalma sincs a motorok teljes�tm�ny�r�l, �gy meg sem fordul a fej�ben, hogy egy pillanat alatt ott teremhet mellette egy motoros.
R�ad�sul mostan�ban k�ros k�ty�t�lteng�sben szenved az orsz�g, �gy biztos mindenkivel el�fordult m�r, hogy elr�ntotta a korm�nyt az utols� pillanatban a k�ty�t kiker�lv�n, �gy, hogy el�tte nem is n�zett a t�k�rbe, egyszer�en az�rt, mert m�r nem volt r� id�. Aut�val az oldalir�ny� mozg�s k�l�n�sebb probl�ma n�lk�l megy, m�g motoron ugyanez m�r nem olyan k�nny�, �s min�l nagyobb a sebess�g, ann�l nehezebb is.

Ha z�ldre v�lt a l�mpa, m�g ne legy�nk biztosak abban, hogy szabad az �t

Ha te l�tod �t, � is l�t t�ged!

Ez az elv f�leg p�rhuzamos halad�sn�l hasznos, amikor aut�k m�g�tt, mellett haladunk egy t�bbs�vos �ton. Egy r�vid pillant�s az el�tt�nk halad� aut�k t�kr�re el�rulja, hogy egy�ltal�n l�t-e minket a sof�r. Ha az � t�kr�ben az aut�vezet�t mellt�l felfel� l�tjuk, akkor � is l�t minket. Felt�ve, ha haszn�lja a t�kr�t egy�ltal�n...

A perif�ri�s l�t�s tudatos haszn�lata

Mindenki figyelt m�r egy csinos n�t (vagy ha l�ny, akkor fi�t) a szeme sark�b�l �gy, hogy k�zvetlen�l nem is r� n�zett. Csin�ljuk ezt az aut�kkal is! Ha arra koncentr�lunk, hogy mit l�tunk, de nem csak arra az egy pontra, ahov� �ppen n�z�nk, azokat a k�zleked�ket is figyelemmel k�vethetj�k, akik csak a perif�ri�s l�t�mez�nkben vannak. A k�t s�vval arr�bb bizonytalankod� a mellett�nk l�v� aut�s halad�s�t is befoly�solhatja, aki m�r r�nk lehet vesz�lyes.

N�zz �t az aut�kon!

Forgalmas �ton ne csak a k�zvetlen�l el�tt�nk halad� j�rm�vet n�zz�k, mindig figyelj�k a kett�vel el�tt�nk halad�t is! Ha csak az el�tt�nk l�v� ut�n kezd�nk el f�kezni, lehet hogy nem lesz el�g hely meg�llni. �ppen ez�rt tartsunk mindig megfelel� k�vet�si t�vols�got, �gyelve az id�j�r�si k�r�lm�nyekre! Ha m�gis t�l k�zel voltunk, pr�b�ljunk meg bef�kezni az el�tt�nk besatuz� kocsi mell�. Hogy ez siker�lhessen, sohase a s�v k�zep�n k�zlekedj�nk, hanem mindig az aut�k egyik ker�knyomvonal�n. Ott egyr�szt tiszt�bb is az �t � teh�t jobban tapad �, m�sr�szt, ha v�szf�keznek el�tt�nk, k�nnyebben tal�lunk menek�l�utat.

V�szf�kez�s

Ha v�szf�kezni kell, k�t dologra figyelj�nk:
� Ne hirtelen r�ntsuk be az els� f�ket! Gyorsan, de fokozatosan n�velj�k a f�ker�t! Ha ijedts�gb�l t�l hirtelen r�ntjuk be a f�ket, a m�g terheletlen els� ker�k sokkal k�nynyebben cs�szik meg, mint amikor m�r t�bb s�ly van a motor elej�n.
� Ha v�szf�kez�s k�zben ki kell ker�lni valamit, mindig engedj�nk vissza a f�ker�b�l! Vagy ak�r engedj�k fel teljesen a f�ket, am�g kanyarodunk, majd �jra egyenesbe �ll�tva f�kezz�nk ism�t, ha kell. Ha er�s f�kez�s k�zben akarjuk kiker�lni az akad�lyt, k�nnyen kics�szhat az els� ker�k.

Figyelj a sebess�gk�l�nbs�gre!

Szinte minden aut�st bosszant az a motoros, aki a kocsik k�z�tt cik�zik mint az �r�lt. Ez term�szetesen szab�lytalan, de �gy is lehet el�zgetni az aut�kat, hogy k�zben egyr�szt nem ijesztj�k meg �ket, m�sr�szt a lehet� legbiztons�gosabban �s m�g szab�lyosan is k�zleked�nk.
Mindig tartsunk annyi oldalt�vols�got, hogy ha az aut�s valami�rt elr�ntja a korm�nyt, m�g ne l�kj�n fel, de enn�l is fontosabb, hogy ne legyen t�l nagy a sebess�gk�l�nbs�g az el�z�tt aut�khoz k�pest! Ez egyr�szt nem is olyan ideges�t� nekik, m�sr�szt nek�nk is biztons�gosabb, ha esetleg szorult helyzetbe ker�l�nk.
Az esztelen szlalomoz�s az aut�k k�z�tt, a t�bbi motoros felebar�tunknak sem tetszik val�sz�n�leg, mivel ez a fajta kamikaze viselked�s a legt�bb aut�sban ellenszenvet v�lt ki vel�nk szemben. Ennek az ellenszenvnek a bossz�ittas kifejez�s�t pedig lehet, hogy pont egy szab�lyosan k�zleked�, norm�lis t�rsunk kapja majd meg egy d�h�s aut�st�l...

A dug�ban �ll� j�rm�vek k�z�l b�rmikor kil�phet egy gyalogos

Csak tiszta helyzetben el�zz!

El�z�sn�l mindig legy�nk felk�sz�lve arra, hogy az aut�s, akit �pp el�z�nk (az�rt, mert nem vesz �szre), szint�n elkezdi el�zni az el�tte halad�t, �s kij�n el�nk, legrosszabb esetben pont mikor mell� �r�nk. Legy�nk felk�sz�lve arra, hogy index n�lk�l v�ltanak ir�nyt, �gy a legv�ratlanabb pillanatban is kij�hetnek el�nk, vagy befordulhatnak el�tt�nk balra. Keresztez�d�sben esz�nkbe ne jusson el�zni, m�g akkor se, ha f��ton el�zn�nk egy aut�t �s az maximum csak egy mell�k�tra fordulhatna be el�tt�nk. A legt�bb embernek ugyanis fogalma sincs, hogy balra fordul�sn�l a KRESZ szerint nem csak a szembej�v�nek, de a h�tulr�l j�v� �ppen el�z�nek is els�bbs�ge van vele szemben, �gy nem n�znek t�k�rbe.
Jobbr�l soha ne el�zz! (T�bb p�rhuzamos s�v eset�n a jobb s�v jobb oldal�n ne el�zz!)
M�g akkor se, ha k�nnyed�n elf�rn�nk, mert itt v�gk�pp nem sz�m�tanak r�nk, hiszen ez teljesen szab�lytalan.

Pr�b�lj meg az aut� mozg�s�b�l k�vetkeztetni arra, hogy mire k�sz�l!
Az aut�sok s�vv�lt�si sz�nd�kuk sor�n �ltal�ban m�g az indexel�s el�tt (ha egy�ltal�n indexelnek), �nk�ntelen�l elkezdik finoman oldalra h�zni a korm�nyt, mik�zben a t�k�rbe n�znek. A bizonytalan �s az agressz�v sof�r�ket messzir�l ki lehet sz�rni, �ket sokkal �vatosabban k�zel�ts�k meg.

Motorkezel�s jobban – a gyakorlat

Wenson vezet�stechnikai tr�ning
Ha valaki alapszint� utcai vezet�stechnikai tr�kk�ket szeretne tanulni, t�bb iskol�hoz fordulhat. Ilyen a Hungaroring Motorsport Iskola �s az Aprilia suli, ahol sportmotorokkal, versenyp�ly�n szerezhet�nk olyan motorkezel�si rutint, aminek k�s�bb a k�z�ton is haszn�t vehetj�k. Ezeket az iskol�kat kor�bbi lapsz�mainkban m�r ismertett�k. Most egy olyan iskol�t szeretn�nk bemutatni, amit kifejezetten a k�z�ti motorvezet�s fejleszt�s�re tal�ltak ki.
Annak ellen�re, hogy nem hirdetik tev�kenys�g�ket, a tr�ningek h�re sz�jhagyom�ny �tj�n terjed, mint r�gen a n�pmes�k. Ez azonban nem mese, r�ad�sul a k�z�ti motoroz�shoz t�bb mint hasznos.

Az alap�tlet nagyon egyszer�: gyere el f�lnapos tr�ning�nkre �s mi megtan�tunk jobban motorozni mind�ssze annyi�rt, amennyib�l m�g egy f�nyez�s sem j�nne ki. Magyarul: b�ven meg�ri ezt az �sszeget tanul�sra ford�tani, hogy azt�n az itt r�nk tapadt tud�ssal rengeteg forr� helyzetb�l megmenek�lhess�nk mindennapi k�zleked�s�nk sor�n, ez�ltal nemcsak a jav�t�si k�lts�geket megsp�rolva, de saj�t magunkat is meg�va.
Nagyon fontos az elej�n tiszt�zni, hogy ez az oktat�s nem versenyz�si vezet�stechnika – annak ellen�re, hogy a helysz�n az Euroring –, hanem olyan k�pz�s, ami �ltal t�bbet fogunk tudni a motorok kezel�s�r�l, megismerj�k magunk �s motorunk hat�rait, ez�ltal egyszer�en jobban, magabiztosabban �s biztons�gosabban fogunk motorozni.
Igaz�b�l amit itt tan�tanak, azt a motoros jogos�tv�ny megszerz�se mell� kellene k�telez�v� tenni, azonban erre nem sok es�lyt l�tunk a k�zelj�v�ben, �gy akinek van egy kev�s esze, az elv�gzi �nszorgalomb�l. �gy rutinosabban motorozhat, ez a rutin pedig egy eg�szs�ges �nbizalmat ad, hogy tudjuk mikor mit kell tenn�nk, �s mi ir�ny�tsuk a motort, ne � vigyen a h�t�n, mint egy k�v�l�ll� utast.

Elm�let

Gell�rt – a tr�ning kiagyal�ja – el�sz�r is bemutatja rutinos csapatukat, majd felv�zolja az aznapi programot. Vagyis f�lnapit, mert a tapasztalat azt mutatta, ez az a hat�r, amit az �tlagember – aki nem Endurance-vb-hez szokott – elb�r.
Megismerkedhet�nk az alapelvekkel, p�ld�ul hogy mindig oda n�zz�nk, ahova menni szeretn�nk, mert ahogy megtudtuk, az ember egy olyan �llat, aki mindig oda megy, amerre n�z. Teh�t ha az �t sz�l�t b�muljuk, le fogunk sodr�dni az �vr�l, ha egy g�dr�t bambulunk, abba biztosan belemegy�nk, de mindez ford�tva is igaz, �s nek�nk ez a l�nyeg: ha egy v�szhelyzetben a menek�l� utat keress�k, �s arra is n�z�nk, akkor arra is fogunk menni.

Oktat�k PAL�NKAI GELL�RT – instruktor, a Wenson tr�ning alap�t�ja T�TH ZOLT�N – versenyz�, szak�js�g�r�. Motorismerete soksz�n�, ami itt kifejezetten j�l j�n, mert mindenfajta motorral j�nnek a tr�ningre a H-D-t�l a supersportg�peken �t a robog�ig. ALEX VON REHBINDER – ex-versenyz�, BMW-tesztpil�ta, Metzeler-tesztpil�ta MARK� ISTV�N – sokszoros magyar endurobajnok

Fejben d�l el rengeteg minden, ilyen p�ld�ul, mikor egy kanyart nem mer�nk gyorsabban megk�zel�teni, mert f�l�nk, hogy sok lesz. Pedig a motor, a gumi �s m�g mi magunk is b�rn�nk gond n�lk�l. Ha azonban fejben mindent rendbe raktunk, akkor m�r csak egy kis bev�llal�sra van sz�ks�g. Ha ez is megvan, akkor a tanultak seg�ts�g�vel r�k�nyszer�tj�k magunkat, hogy az eddig megszokottn�l nagyobb temp�val rontsunk r� a kanyarra, ami els�re ijeszt�, azonban ha t�l vagyunk rajta, r��bred�nk, mennyi tartal�k van m�g a motorban. �s ez nem az�rt fontos, hogy p�lyacs�csot d�nts�nk, hanem ha kijjebb toljuk a saj�t hat�rainkat, akkor biztosabban tudunk motorozni a norm�l hat�rok k�z�tt, amivel sok �lethelyzetben megmenek�lhet�nk a bajt�l.
Megtudtunk m�g j� n�h�ny dolgot f�kez�sr�l, ellenkorm�nyz�sr�l, arr�l, hogy mit kell tenni, ha net�n kimegy�nk a s�der�gyba, sz�val csupa hasznos inf�t, majd j�hetett a gyakorlati oktat�s.

Gyakorlat

Sokan nem veszik komolyan, de motoroz�s el�tt – f�leg ha egy temp�sabb menetre k�sz�l�nk – aj�nlatos bemeleg�teni. Nem kell egy komplett szertornagyakorlatot bemutatni, de ha megmozgatjuk gerinc�nket �s v�gtagjainkat, �gy izmaink jobban reag�lnak vezet�s k�zben, �s kev�sb� vagyunk s�r�l�kenyek, ha esetleg �gy ad�dik, hogy lesz�lln�nk a motorr�l menet k�zben.

N�h�ny k�r�s p�lyaismerked�s ut�n a f�kgyakorlatokkal kezdt�k, ahol megpr�b�ltuk felm�rni, hogy milyen temp�n�l mekkora f�k�t sz�ks�ges motorunknak a teljes meg�ll�sig. Az Euro-ring aszfaltja k�r�lbel�l olyan, mint az utcai min�s�g� burkolat �s mivel mindenki a saj�t motorj�n �l, �gy a leg�letszer�bb a dolog.
A nap legj�pof�bb r�sze az a gyakorlat, amely az ellenkorm�nyz�sra h�vja fel a figyelmet. El�sz�r egy f�lkezes k�rrel kezdj�k, hogy szokjuk azt: ha jobb kez�nkkel megtoljuk a korm�nyt – azaz balra korm�nyzunk –, akkor jobbra fog fordulni a motor, �s ford�tva. Majd rendesen megy�nk tov�bb k�rbe a p�ly�n, de nem a megszokott m�don �l�nk a motoron, hanem oldalt, mint a hossz� szokny�s l�nyok a lovon. Aki nem szokott hozz� az ilyenekhez, az nem nagyon tal�lt szavakat a dologra a megd�bben�st�l, amit csak az els� p�r kanyarig okozott f�lelem, ut�na m�r ink�bb a k�v�ncsis�gt�l f�t�tt izgalom.
A kanyarod�sr�l sz�l az a menet is, amikor k�r�k�n kereszt�l nem ny�lhatunk a f�khez, m�g akkor sem, ha el�zni szeretn�nk, teh�t nincs olyan, hogy besz�rok f�kt�von, mert nincs is f�kt�v. J� hosszan ki kell sz�molni, hogy mennyi id� kell a lassul�shoz motorf�kkel, de a l�nyeg: hogy r��rezz�nk, ha betessz�k a motort a kanyarba, az er�sen lassul akkor is, ha egy�ltal�n nem f�kez�nk. (Ennek is megvan a tudom�nyos magyar�zata, ami kanyarod�skor a k�t ker�k nem teljesen p�rhuzamos fut�s�ban keresend�.) �s mindez az�rt nagyon fontos, mert �gy r��rz�nk arra, hogy mennyi tartal�k van m�g, ha sz�munkra ijeszt�en gyorsan megy�nk be egy kanyarba. Mert ilyenkor a p�nikszer� f�kez�sn�l jobb, ha egyszer�en lejjebb d�ntj�k a motort.

Az olyan hasznos feladatok mellett, mint p�ld�ul a kiker�l� man�ver – ahol az utols� pillanatban jelzik, hogy merre kell ker�lni, ezzel is az �letszer�s�get er�s�tve – a nap v�g�re laz�t�s, azaz szabad motoroz�s a program.
Minden, amit itt bel�nk programoznak, utc�ra nagyon fontos tudnival�; ha v�szhelyzet van, az itt tanultak el�j�nnek, f�leg ha kicsit r� is gyakorol az ember. A tanfolyam elv�gz�se ut�n tudja, hogy mit gyakoroljon, tudja, hogy mi hogyan helyes, rengeteg vesz�lyes helyzetet ki tud v�deni, amit eddig nem tudott. Ha azzal, hogy r�szt vett�nk ezen a tr�ningen, csak egyetlen elcs�sz�st �szunk meg, aminek az anyagi oldala 50 �s soksz�z ezer forint k�z�tt van (�s akkor s�r�l�sr�l m�g nem is besz�lt�nk), akkor a 30 ezer forintos tand�j nem is t�nik soknak.