Es�t�nc

Sz�veg: Werner Koch, k�p: fact, Jahn, Koch,
K�nstle, �br�k: Wolfgang M�ller, Michelin

Ismerj�k a helyzetet: k�zeledik a r�g�ta tervezett nyaral�s id�pontja, de az id�j�r�sjelz� b�k�t mintha odaszegezt�k volna a bef�ttes�veg alj�ra, �s Aigner Szil�rd is csak a v�ll�t vonogatja a l�gmozg�sokat mutat� t�rk�p el�tt: minden�tt ciklonok, a eg�sz Eur�pa kis felh�csk�k bor�tj�k, csak egy-egy helyen sejlik fel egy kis r�s a felh�k k�z�tt. Mit tegy�nk? Pakoljuk cuccainkat v�zhatlan zs�kba, �s induljunk el – csak nem lesz az olyan rossz!
   �s ha m�gis, akkor is tal�lhatunk a dologban pozit�vumot, hiszen biztosak lehet�nk abban, hogy az es� �ztatta �ton val� motoroz�s a legjobb finommotorikus �s koncentr�ci�s tr�ning is egyben. Azokban a kanyarokban, amelyek sz�raz �ton semmif�le gondot nem jelentenek, es�ben sokkal finomabban kell b�nnunk a g�zzal �s a f�kkel, k�l�n�sen figyelmesen kell megv�lasztanunk a kanyar �v�t, �s az �tfel�letre is jobban kell figyeln�nk. Es�ben nemcsak a kanyar �v�nek, hanem az �tburkolat milyens�g�nek is k�l�n�sen nagy hat�sa van a gumik tapad�s�ra. A bitumen p�ld�ul ilyenkor szab�lyos korcsolyap�ly�v� v�lik, �pp�gy, mint az �tburkolati felfest�sek vagy a poros �tszakaszok (l�sd a 125. oldali t�bl�zatot). A szennyez�d�seket viszont ilyenkor nagyon neh�z �szrevenni, ez�rt ismeretlen �tszakaszon es�ben am�gy is jobb, ha defenz�ven vezet�nk.
   Egy�rtelm�en felismerhet� viszont a bitumen, ami az aszfalton keresztbe-kasul fut� cs�kokat vagy egyes r�gebben �p�tett �tszakaszokon ak�r a teljes �tfel�letet vesz�lyesen cs�sz�ss� v�ltoztatja. Ha a menetir�nnyal nagyj�b�l p�rhuzamosan fut� bitumencs�kok tark�tj�k az aszfaltot, akkor arra kell figyeln�nk, hogy lehet�leg min�l tomp�bb sz�gben keresztezz�k azokat, �s k�zben ne gyors�tsunk, �s ne is f�kezz�nk, illetve semmi esetre se d�nts�k be rajta a motort. Mindez v�geredm�nyben oda vezet, hogy kanyarg�s �ton bitumenes aszfalt eset�n a vonalvezet�s nem az ide�lis �vek, hanem az elker�lend� bitumencs�kok szerint alakul.

Es�ben m�r egyszer� halad�s k�zben is korl�tozottak a l�t�si viszonyok, kamionok m�g�tt pedig m�g rosszabb, mert a nagym�ret� kerekek �ltal felkavart v�zf�gg�ny a motorost hossz�, vesz�lyes vakrep�l�sre k�nyszer�theti. Ez�rt j�l meg kell gondolni, hogy bev�llalunk- e egy el�z�st, �s ha igen, azt min�l gyorsabban v�gre kell hajtani;	Ha bitumen ker�l az aszfaltra, akkor az �lvezeteknek ak�r gyorsan v�ge is szakadhat. Sajnos ezek a cs�sz�s r�szek vizes aszfalton nehezen felismerhet�k. Javaslatunk: ne haszn�ljunk sz�nezett plexij� sisakot
Az �nt�ttvas csatornafedeleket kanyarban nagy �vben ker�lj�k ki. Ha ez nem lehets�ges, akkor a motort kiss� �ll�tsuk fel, �s hagyjuk gurulni. Az ilyen helyen �ltal�ban el�fordul� r�vid megcs�sz�sokat �gy ki tudjuk egyens�lyozni	A hidak csatlakoz�pontjait gyakran ac�llemezekkel bor�tj�k. Itt is az a legjobb, ha a motorker�kp�rt f�kez�s, illetve gyors�t�s n�lk�l hagyjuk �tgurulni rajta, mivel a sima ac�llemezek vizesen alig tapadnak

   A bitumenen k�v�l a csatornafedelek is okozhatnak kellemetlen meglepet�st – legyenek azok b�rmilyen form�j�ak –, a vastag �nt�ttvason a gumi nem igaz�n tal�l fog�st. A nagy fel�let� bitumennel ellent�tben azonban ebben az esetben a cs�sz�s r�sz egy kis ter�letre korl�toz�dik. Amikor �tmegy�nk rajta, esetleg megbicsaklik a korm�ny, vagy megcs�szik a ker�k. P�nikra azonban nincs ok, egyszer�en k�nnyed�n ki kell egyens�lyozni a motort, �s a kerekek m�ris �jra r�tal�lnak az ide�lis �vre.

Nedves id�ben finom, g�rd�l�keny vezet�si st�lusra van sz�ks�g
M�s a helyzet az �t teljes sz�less�g�ben �tvezet� �gynevezett teh�nr�csokn�l. Ezeken �thaladva m�g �vatosabbnak kell lenn�nk, mint a bitumenn�l: a motort hagyjuk semlegesen gurulni, kis g�zzal, f�kez�s �s bed�nt�s n�lk�l. Ugyanez a teend�nk a hidak csatlakoz�si helyein elhelyezett, hasonl� tulajdons�g� ac�llemezekn�l. A sima fel�let� ac�l s�rl�d�si egy�tthat�ja nagyj�b�l akkora, mint a csiszolt m�rv�ny�, azaz gyakorlatilag nulla.
   Az �tburkolathoz hasonl�an fontos az �rem m�sik oldala, azaz a megfelel� abroncs is. Ezt – az adott �tszakasz min�s�g�vel ellent�tben – mindenki mag�nak v�laszthatja meg. Ez�rt a 124. oldalon felsoroltuk azokat a gumikat, amelyek v�zen a legbiztons�gosabbnak bizonyultak.

	A kiv�l� min�s�g�, es�re val� versenygumik a rendk�v�l l�gy gumikever�keknek– amelyek m�r 25�C-t�l er�sen belekapaszkodnak a burkolatba –, valamint a nagym�ret� profilnak k�sz�nhet�en elk�peszt� d�l�ssz�get tesznek lehet�v�. Sz�raz burkolaton viszont az es�gumik nagyon hamar elkopnak.
B�r a makro�rdes aszfalt kit�remked�sei k�z�tt meg�ll a v�z, a megfelel� kapaszkod�sr�l �s tapad�sr�l m�gis a mikro�rdes cs�csok gondoskodnak, amelyek a v�zr�tegen kereszt�l belef�r�dnak a gumiba, �s �gy "sz�raz" kapcsolatot teremtenek vele.	Hasonl�an viselkedik az abroncs profilblokkjainak sz�le is. A keresztir�ny� er�k miatt a gumiblokk eltol�dik, a sz�lek a v�zfilmen kereszt�l az aszfaltra nyom�dnak, emiatt az es�gumiknak ezek a sz�lei kopnak legink�bb.;
M�g sz�raz �ton a s�rl�d�si egy�tthat� (�) 1,0 �s – legrosszabb esetben – 0,7 k�z�tt v�ltozik, ugyanezen a szakaszon es�ben ak�r 0,3-ra is cs�kkenhet, vesz�lyes j�gp�ly�v� v�ltoztatva ezzel az aszfaltot. Ennek oka, hogy a gumik tapad�sa nedves �ton els�sorban a mikro�rdess�gt�l f�gg. Ez azt jelenti, hogy a gumi belekapaszkodik az aszfalt apr�, csak n�h�ny tized millim�ternyi kit�remked�seibe. A durva szerkezet� (makro�rdes) aszfaltfel�let el�seg�ti ezt a kapaszkod�st, �s ez�ltal a tapad�st, mivel a v�z ezekben a r�sekben gy�lik �ssze. A nedves tapad�sn�l rendk�v�l fontos az abroncs profilja, mivel bar�zd�i kivezetik a vizet, �s az egyes profilblokkok sz�lein nagy szor�t�nyom�s alakul ki. A gumi csak �gy tudja �tt�rni a v�zfilmet, �s megfelel� kapcsolatot l�trehozni az �tfel�lettel (l�sd a jobb oldali �br�kat). A min�l jobb alakz�r� kapcsolat el�r�s�hez olyan gumikever�ket kell haszn�lni, amely m�r alacsony h�m�rs�kleten is l�gy �s rugalmas, ami persze az utcai gumikn�l azt is jelenti egyben, hogy ezek a kever�kek magas h�m�rs�kleten nagyon r�vid id� alatt elkopnak. Az �j, szilikatartalm� kever�keknek k�sz�nhet�en viszont sok gumigy�rt�nak siker�lt a j� menetteljes�tm�nyt �s a rendk�v�l j� sz�raz fel�leti tapad�st meglep�en j� nedves fel�leti tulajdons�gokkal t�rs�tania. A szilika (szil�cium-dioxid) ugyanis jobb kapcsolatot alak�t ki a v�zfel�lettel, mint m�s t�lt�anyagok. Az aquaplaning motorker�kp�rok eset�ben csak gyors temp�n�l �s m�lyebb v�zn�l jelent probl�m�t. Ilyenkor az els� ker�k el�tt feltorl�dik a v�z, amely szinte be�kel�dik a gumi felfekv� fel�lete �s az �tfel�let k�z� (l�sd az �br�t balra lent). Az, hogy ez a jelens�g a motorn�l j�val k�s�bb k�vetkezik be, mint az aut�kn�l, annak k�sz�nhet�, hogy a motorker�kp�r gumij�nak felfekv� fel�lete j�val kisebb, ezenk�v�l a kont�rja is g�mb�ly�bb. Emiatt az �rintkez� fel�let is leg�mb�ly�tett, ez�rt a vizet f�k�pp oldalir�nyban nyomja ki, m�g a sz�les aut�abroncsok maguk el�tt tolj�k ezt a v�z�ket (l�sd a lenti �br�t). Ennek ellen�re motorral legfeljebb 100 km/h-s sebess�ggel menj�nk es�ben, mivel a teheraut�k v�jta nyomokban m�lyebb lehet a v�z.
	Magas v�zszintn�l az els� ker�k el�tt feltorl�dik a v�z, �s ez a gumi �s az �tfel�let k�z� ker�lt �kk�nt viselkedik. Ha a v�z nyom�sa nagyobb, mint amekkora er�vel a gumi az aszfaltra nyom�dik, l�trej�n az aquaplaning jelens�g.
A motorker�kp�r az abroncs kisebb felfekv� fel�lete miatt egy�rtelm�en jobb helyzetben van, mint az aut� sz�lesebb abroncsai (balra), ezenk�v�l a leg�mb�ly�tett kont�r is el�ny�sebb. A ker�k el�tt feltorl�dott vizet ugyanis f�k�nt oldalir�nyban nyomja ki, �s �gy utat v�g az abroncsnak a v�zben, m�g az aut�gumi nagyobb fel�lete sz�les v�zfrontot alak�t ki, k�zvetlen�l menetir�nyban.

   Nedves id�ben, �tlagos tapad�s� burkolaton a rosszabb s�rl�d�si egy�tthat� miatt j�val kisebb m�rt�kben – kb. 25-30 foknyira – lehet bed�nteni a motort, mint sz�raz �ton, �s persze a kanyarsebess�gnek is kisebbnek kell lennie. A menetdinamika nagyj�b�l ugyanolyan, mint sz�raz id�ben – azzal a d�nt� k�l�nbs�ggel, hogy az olyan folyamatokat, mint a gyors�t�s, a f�kez�s, a kanyarod�s �s a bed�nt�s, j�val l�gyabban, finomabban kell v�grehajtanunk.
   Aki sarkosan kanyarodik, hirtelen f�kez vagy hevesen ad g�zt, az a gumik er��tvitel�n�l az �tra olyan nemk�v�natos terhel�seket id�z el�, amelyek igencsak pr�b�ra teszik a pillanatnyi tapad�st. Alacsonyabb sebess�gfokozatba v�lt�skor l�gyabban engedj�k r� a kuplungot, a kanyarokban ink�bb egygyel magasabb sebess�gfokozatot v�laszszunk, hogy kisebb fordulatsz�mmal l�gyan �s egyenletesen gyors�thassunk a kanyarb�l kifel�.
   A durv�n vezet� pil�t�khoz hasonl�an vesz�lyeztetettek azok, akik g�rcs�sen, f�lve szor�tj�k a korm�nyt. Ez�rt amikor sz�raz �tr�l vizesre �r�nk, hagyjunk id�t magunknak az akklimatiz�l�d�sra. Aki gyakorlatlans�g�b�l kifoly�lag vagy egyszer�en csak a vizes �tt�l val� f�lelm�ben siet�sen a csoport ut�n igyekszik, annak nemcsak hogy nem lesz �lvezetes a motoroz�s, de esetleg m�g az ir�ny�t�s is kics�szik a kez�b�l. Hogy mi seg�t? A c�lzott edz�sek egy �res parkol�ban vagy tr�ningp�ly�n. Teljes er�b�l val� f�kez�s 50 km/h-r�l, el�sz�r a h�ts�, majd az els� f�kkel, egy felrajzolt sz�k �ven bel�l k�r�zve lassan �s �vatosan egyre fokozni a bed�nt�st. Igen fontos a megfelel� ruh�zat, k�l�n�sen �gyelj�nk arra, hogy a keszty� ne g�tolja a korm�nyz�st, a f�kez�st �s a g�zad�st, mint ahogy az els�sorban a t�l vastag, esetlen keszty�k eset�ben szokott el�fordulni.

D�nt� fontoss�g� a helyes f�kez�s �s a gondos �vv�laszt�s
Ha az orsz�g�ton nincsenek alattomos korcsolyap�ly�k, akkor es�ben m�g fontosabb a helyes �v megv�laszt�sa, mint sz�raz, tapad�s burkolaton (l�sd a Motorrev� 2007/1. �s 2. sz�m�t). A helyesen �s helytelen�l megv�lasztott �vet �br�zol� �bra (125. oldal) megmutatja, hogy egy t�ls�gosan k�zeli �rint�si pont eset�n a pil�t�nak igencsak igyekeznie kell, hogy a kanyar kij�rat�n�l m�g a saj�t s�vj�ban tudja tartani a motort. M�g sz�raz burkolaton az ilyen hib�t korrig�lhatjuk azzal, ha er�sebben bed�ntj�k a motort, nedves �ton a j�val kisebb tapad�si tartal�k miatt sokkal kevesebb mozg�st�r marad a pil�t�nak. Egyr�szt az els� ker�k a m�g sz�kebb �v �s a nagyobb d�l�ssz�g miatt gyorsabban el�ri tapad�s�nak hat�r�t, m�sr�szt pedig att�l f�ggetlen�l, hogy jobb- vagy balkanyarr�l van sz�, az �tnak pontosan azon a r�sz�n haladunk, amelyet az aut�k gyakran teljesen sim�ra csiszoltak. Az aszfalthoz kevert adal�kanyagok – k�granul�tum, s�der vagy kavics – term�szet�t�l f�gg�en a tapad�shoz sz�ks�ges hegyes kit�remked�sek fel�lete leg�mb�ly�dik, emiatt a gumi kev�sb� tud belekapaszkodni, illetve cs�kken az abroncsnak a filmszer� v�zr�teg �tt�r�s�hez sz�ks�ges szor�t�nyom�sa (l�sd a 122. oldalt).
   Ezzel el�rkezt�nk az es�ben val� f�kez�s t�m�j�hoz. Ahogy azt m�rciusi sz�munkban le�rtuk, a f�kez�s folyamat�t az els� ker�k tapad�s�nak meg�rz�se �rdek�ben a f�knyom�s folyamatos emelked�s�vel �rhetj�k el, a jelsz�: dinamikus ker�kterhel�s. Ezt mindenekel�tt vizes �ton kell sz�m�t�sba venn�nk, ami a gyakorlatban azt jelenti: er�s f�kez�sekn�l a f�knyom�st el�l egy sz�k m�sodpercen bel�l az egy�ni maximumunkra kell n�veln�nk, emellett mindenk�ppen h�tul is f�kezni kell.

A Motorrev� gumitesztjeit �lland�an nedves�tett �ton, azonos k�r�lm�nyek k�z�tt, a hat�rterhel�s k�zel�ben vizsg�ltuk, hogy f�nyt der�ts�nk az objekt�v k�l�nbs�gekre.
Itt olyan, elt�r� kateg�ri�j� abroncsokat mutatunk be, amelyek a vizes gumiteszten j� tapad�ssal �s kiv�l� biztons�ggal t�ntek ki. A vizes �ton elv�gzett megm�rettet�s eredm�nyei nemcsak az adott tesztmotorra �rv�nyesek, legal�bbis ugyanilyen t�pus�, m�ret� �s specifik�ci�j� abroncs eset�n. R�gebbi tesztekn�l nem kiz�rt, hogy az adott abroncs tulajdons�gai a fejleszt�sek k�vetkezt�ben megv�ltoztak.
Sportgumi Michelin Pilot Power A Pilot Power kis el�nnyel v�gzett az azonos nev�, 2CT kever�k� abroncs el�tt a vizes gumiteszten. A Yamaha YZF-R6-ossal v�gzett pr�b�n (120/70 �s 180/55 ZR 17) kiv�l� tapad�sr�l �s kifog�stalan menettulajdons�gokr�l tett tan�bizonys�got. A dologban az a sz�p, hogy a Michelin sz�razon is kiv�l�nak bizonyult, �s alig maradt le a Metzeler Sportec M3 �s a 2CT m�g�tt.	T�rasportgumi Pirelli Diablo Strada Szint�n a Yamaha YZFR6- ra szerelve a Pirelli els�rang� tapad�ssal, t�k�letes kanyarv�teli tulajdons�gokkal �s biztos hat�rtartom�nnyal biztos�totta mag�nak a gy�zelmet. A sz�raz teszten a harmadik helyen v�gzett a Metzeler Roadtec Z6 �s a Conti Road Attack m�g�tt, �gy a Diablo Strad�t kiv�l� abroncsk�nt aj�nljuk az es�sebb �vszakokra.
T�raendurogumi Michelin Pilot Road A Honda Varader�val v�gzett teszten az utcai profil� Pilot Road ugyanolyan eredm�nyt �rt el, mint a Michelin Anakee, �gy az �len holtverseny alakult ki, �ket szorosan k�vette a Metzeler Tourance. A Pilot Road (110/80 R 19; 150/70 R 17) bizonyult a legjobbnak a korm�nyz�si pontoss�g ter�n, �s bed�nt�skor is nagy tapad�si tartal�kai vannak. A sz�raz teszten mutatott hasonl�an brili�ns tulajdons�gainak k�sz�nhet�en a Michelin egy�rtelm�en a legjobb v�laszt�s a t�raendur�soknak.;	Youngtimergumi Bridgestone Battlax BT 45 Aki youngtimer�vel nem ker�li az es�t, akkor j�r a legjobban, ha a j�l bev�lt Bridgestone BT 45- �t szereli fel r�, amelynek nedves �ton is kiv�l� a tapad�sa �s a korm�nyz�si pontoss�ga. Ezenk�v�l a Battlax csenev�sznek mondhat�, 3,25-19 �s 4,00-18-as m�ret� gumijai a tesztg�p, egy Honda CX 500 fut�m�v�nek sz�raz �ton is sz�rnyakat adtak, �s stabil kanyarv�telt biztos�tottak.
Supermotogumi Continental Conti Force SM Ha a supermoto pil�t�ja es�s id�ben tart a gyors kanyarod�st�l, akkor seg�t rajta a Conti Force SM. Pontosan meghat�rozott hat�rtartom�ny, csod�s tapad�s, kiv�l� korm�nyz�si pontoss�g – kell enn�l t�bb? A m�sodik helyez�s megszerz�s�vel r�ad�sul a Conti a KTM 640 LC4 Supermot�n (120/70 �s 160/60 ZR 17) a sz�raz teszten is bizony�tott.	Endurogumi Michelin Anakee A BMW F 650 GS-sel v�gzett vizes teszten a Michelin Anakee (100/90-19 �s 130/ 80-17) a legjobb k�rid�vel �s a legmagasabb pontsz�mmal v�gzett a Metzeler Tourance el�tt. Ugyanez volt a helyzet a sz�raz megm�rettet�sen is: Michelin a Metzeler el�tt. Csak a kop�steszten szorult a Metzeler Tourance m�g�, hiszen itt a tapad�s Anakee csak az �t�dik lett.

   Tapad�s aszfalton �gy ak�r 8 m/s2-es lassul�st is el�rhet�nk, ez 100 km/h-s sebess�gr�l 48 m�ternyi f�kutat jelent. �gy a f�k�t csak 8 m�terrel hosszabb, mint sz�raz �ton. Viszonylag nagy a vesz�lye azonban annak, hogy az els� ker�k blokkol. Ilyenkor vill�mgyorsan oldani kell egy pillanatra a f�ket, majd �jra beh�zni. J� megold�s persze egy hat�kony ABS, amellyel es�ben vagy cs�sz�s burkolaton elk�peszt� lassul�si �rt�keket �rhet�nk el, ami ABS n�lk�l m�g a rutinos tesztpil�t�knak sem siker�l. A kanyarok el�tti f�kez�sn�l a f�kez�si folyamatnak lehet�s�g szerint a kanyarod�s megkezd�se el�tt le kell z�rulnia, hogy az els� ker�k biztosan az �ven maradjon. Ha t�l nagy sebess�ggel megy�nk, akkor a t�bbletsebess�get igyekezz�nk mindk�t f�k haszn�lata mellett a motorf�k lass�t� hat�s�val is kieg�sz�teni.
   Ha nagy sebess�gr�l val� er�s f�kez�skor az els� ker�k blokkol, akkor igen nagy es�ly�nk van az es�sre, mivel az �ll� ker�knek a vastag v�zr�teg miatt igen hossz� id�re van sz�ks�ge ahhoz, hogy a f�k kienged�se ut�n a ker�k �jra el�rje eredeti fordulatsz�m�t.
   Sokat emlegetett dolog az aquaplaning. Vajon a motorosok sz�m�ra is probl�m�t jelent ez az aut�sokt�l ismert fogalom? Igen, m�g ha j�val gyeng�bb form�ban is �s csak nagyon gyors temp� �s m�lyebb v�z eset�n. Ennek persze nem kellene arra �szt�k�lnie a motorosokat, hogy eltekintsenek az es�ben alapvet�en sz�ks�ges defenz�v vezet�si m�dt�l. A vakmer�s�g ugyanis es�ben ritk�n hasznos.

A k�pen l�that� Honda CBR 600 F els� kereke teljesen blokkol, amit a f�k vill�mgyors old�s�val kell korrig�lni. Es�ben az jelent gondot, hogy a megfelel� f�kez�s �s a blokkolt ker�k k�zti hat�rt nem jelzi a gumi csikorg�sa. Ezenk�v�l a ker�knek gyors temp�n�l viszonylag hossz� id�re van sz�ks�ge ahhoz, hogy �jra megfelel� fordulatsz�mot �rjen el, ami ahhoz vezethet, hogy kics�szik oldalra. A t�bl�zat megmutatja, hogy a k�l�nb�z� �tfel�letek hogyan hatnak a f�k�tra �s a lehets�ges d�l�ssz�gre.	Egy gumiabroncs tapad�si hat�rainak tesztel�s�re, azaz annak kipr�b�l�s�ra, hogy mennyire j�indulat�an jelzi a tapad�si hat�rok k�zeledt�t, meg kell k�zel�ten�nk azokat, s�t, n�ha �t is kell l�pn�nk rajtuk. Az egyens�llyal val� k�s�rletezget�s viszont nem mindig �lvezetes.
Es�ben a f�kez�st m�g a kanyarod�s megkezd�se el�tt fejezz�k be, l�gyan vegy�k az �vet, �s t�voli �rint�si pontot v�lasszunk, hogy a kanyar kij�rat�n�l is legyen el�g hely�nk. Ezenk�v�l �gyelj�nk arra, hogy a kanyar kij�rat�n�l a teheraut�k gyakran sim�ra csiszolt�k az aszfaltot (s�t�tsz�rke r�sz), �gy annak igen rossz a tapad�sa. Aki rosszul v�lasztja meg az �vet (szaggatott vonal), az bajba ker�lhet.