Tavaszi tanácsok

Szöveg: Bike Alapítvány, Lövey Ádám
Képek: Antal József, Mező János, Zách Dániel

Mivel a téli időszak alatt egyáltalán nem, vagy csak nagyon keveset motorozunk, tavasszal fokozatosan kell visszaszoktatni magunkat ahhoz, hogy különleges menetdinamikával megáldott kétkerekűnket ismét rutinosan kezeljük. A fokozatosság itt is érvényes, akárcsak a motorok kiválasztásánál. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a téli időszak alatt a csapadék és a hőingadozás nyomán az erózió évről évre rontja az utak minőségét, így jobb, ha nem számítunk arra, hogy az általunk ismert útszakasz idén is ugyanolyan kvalitású lesz.Valamint az autósok is elszoknak a motorosok forgalomban való részvételétől, így az első tavaszi hónapokban fokozottabban kell figyelnünk helyettük is, és vigyáznunk magunkra.

Az alapok – tavaszi motorátvizsgálás

Indulás előtti átvizsgálás
Kezdjük mindjárt a motorozás sokak által csak "a legfelejtősebbnek" aposztrofált részénél. Mivel a legtöbben csak hobbicélra használjuk a motort, sokkal kevesebbszer találkozunk vele, ami azt jelenti, hogy sok időt tölt magányosan. Ha szerencsések vagyunk, egy fűtött garázsban várja velünk együtt a jó időt, de még ebben az ideális környezetben is magára van hagyva, és ki tudja, mi minden történik vele ez idő alatt. Ezért most nézzük meg, mit érdemes – akár egyetlen rövid pillantással – átnézni, mielőtt a haverokkal megbeszélt találkahelyre sietnénk egy szép, napsütötte szombat délután.

Kezelőszervek
Fontos, hogy leellenőrizzük: minden a helyén van, semmi nincs lelazulva. Ne induljunk el addig, amíg át nem néztük a motort, hogy a kapcsolók, karok, pedálok kézre-lábra esnek-e, az index, lámpa, duda stb. mind működik. Kellemetlen, ha amiatt rongyolunk bele az előttünk állóba, mert például épp arra figyelünk, hogy miért nem tudjuk kikapcsolni az indexet. Érdemes a karokat, pedálokat álló motornál végigpróbálgatni, nincs-e például túl nagy holtjátéka a gáznak, kuplungnak stb.

Gumik
A guminyomást mindenképp ellenőrizzük le, a hosszú téli álom alatt egy lassú defekt kifejti hatását, de az is lehet, hogy utolsó gurulásunk alkalmával tudtunkon kívül bekaptunk egy szöget vagy ilyesmit, ami mostanra okozhatta az érintett gumi leeresztését. A hibátlan gumiabroncs nyomása is csökkenhet a néhány hónapos pihenő alatt, így a guminyomás ellenőrzése elkerülhetetlen.

A hibátlan gumiabroncs nyomása is csökkenhet néhány hónap alatt

Árulkodó nyomok:
– Nehezebb kitolni a motort a helyéről a lapos gumi nagyobb gördülési ellenállása miatt
– Elindulás után azonnal érezni, hogy kelletlen a motor, nem akar irányt váltani, fordulni, esetleg magától akar szűkebb ívre húzódni, beesik a kanyarokba.

Kerekek
A drótküllős kerekeket érdemes megvizsgálni, nincs-e laza, törött, hiányzó küllő. Ezt havonta legalább egyszer ismételjük meg. Az öntött kerekeken külsérelmi nyomokat keressünk, ezt érdemes motormosás közben tenni, ilyenkor jobban észrevehetőek a sérülések.

Erőátvitel
LÁNC: A laza lánc sokkal gyorsabban kopik, nyúlik, és a lánckerekeket is jobban koptatja, mint a helyesen beállított, ezért ne felejtsük el leellenőrizni a láncfeszességet. Ugyanez érvényes a száraz láncra is. Ha szeretnénk nagyon alaposak lenni, érdemes minden hosszabb gurulás (3-400 km) után közvetlenül befújni láncspray-vel. Ez azért jobb megoldás, mint indulás előtt, mert ilyenkor még meleg a lánc, így jobban el tud oszlani rajta a kenőanyag, és így az sem fordulhat elő, hogy a befújás után azonnal elindulunk. Így lesz ideje a következő hétvégéig vagy napig "megkötnie" a spray-nek, és nem fogja összemaszatolni se a motort, se minket.
BORDÁS SZÍJ: Ellenőrizzük, hogy nem látszik-e rajta elhasználódás nyoma, noha ez nem túl valószínű – hacsak valami meg nem rongálta –, a bordás szíjak általában bírják a gyártó által megadott időtartamig. Viszont ha ezen a sok ezer kilométeren túl vagyunk, mindenképpen cseréltessük ki a szíjat!
KARDÁNHAJTÁS: Ellenőrizzük, hogy nem látszik-e olajfolyás a kardánház csatlakozási pontjainál! Itt is a gyártó által megadott időtartamonként fontos a kenés frissítése.

Elektromosság
Motorozás közben a KRESZ szerint mindig égnie kell a fényszóróknak. Ne felejtsük el felkapcsolni a világítást – újabb motorokon automatikusan felkapcsol, ha beindult a motor. Ellenőrizzük a távolsági fényt és a hátsó helyzetjelzőt is, valamint a féklámpát mind a fékkar, mind a fékpedál esetében. Ha van irányjelző a motoron, annak működnie kell. Ha nincs, az sem baj, a KRESZ szerint nem kötelező, abban az esetben, ha karjelzéseket alkalmazunk. A duda kötelező, ellenőrizzük tehát. Érdemes továbbá kipróbálni, hogy működik-e a kitámasztó vészleállító kapcsolója. Ha kihajtott sztendernél egyesbe téve a váltót nem áll le a motor, az azt jelenti, hogy nem működik a vészleállító (bizonyos modelleknél csak a kuplung kiengedése után áll le a motor, mikor elindulnánk a kihajtott sztenderrel). Előfordulhat, hogy régebbi motoron nincs ilyen elektronika.

A világítás és a féklámpa ellenőrzésének legegyszerűbb módja

Folyadékok
– Ne felejtsük el ellenőrizni az olajszintet!
– Folyadékhűtéses motornál a vízszintet is ellenőrizni kell, illetve a vízcsöveket is illik átnézni, nem repedeznek-e.
– Vessünk egy pillantást a motor alá is, nem folyik-e belőle valami.
– A fékfolyadékot is meg kell nézni, főleg a téli pihenő után. A fékfolyadék (és a hidraulikus kuplung folyadéka is) nagyon szereti magába szívni a környezettől a nedvességet, így könnyen lehet, hogy hosszabb állás során megszívja magát, ami miatt nagyon romolhat a fékhatás, vagy nem emelhet ki a kuplung. A fékfolyadékot érdemes kétévente lecserélni.
– Nézzünk rá a teleszkópszárakra is, nem ereszt-e a teleszkópszimering. Ha a teleszkópolaj ráfolyik a féktárcsára, az tönkreteszi a fékbetéteket, és drasztikusan romlik a fékerő.
– És végül a benzint se felejtsük el…

A tavaszi első út előtt nézzünk a motor alá, hogy nem folyik-e valami

Kuplung és gáz
A nem hidraulikus kuplungok vagy fékek bowdenjeit is ápolni kell. Ha erre nem figyelünk, egyre nehezebb lesz működtetésük, nehéz lesz húzni a kuplungot vagy féket. E folyamat vége az lesz, hogy elszakad a bowden, kuplung vagy fék nélkül pedig kellemetlen a motoros élet.
Húzzunk rá a gázra, majd engedjük el. Ha nem zár be magától azonnal, szorul a bowden. Ez is nagyon balesetveszélyes, sürgősen kenjük be a bowdent!

Fékek
Mindkét féket próbáljuk ki még elindulás előtt külön-külön! Végül ellenőrizzük le a tükrök beállítását még az indulás előtt, majd nézzük meg, nem felejtettük-e fent a láncot vagy féktárcsazárat, vagy hogy kinyitottuk-e a kormányzárat, ha az nem a gyújtáskapcsolóval együtt van.

Tavaszi útállapot

Tavasszal rengeteg út poros, saras, vízátfolyás lehetséges, ami ha váratlanul bukkan fel egy gyors kanyar után, azonnal bukáshoz vezet. Ezért a szezon elején óvatosabban kell közlekednünk; ha valaki nagyobb tempóval akar motorozni egy adott szakaszon, érdemes előtte egy felderítő kört megtenni, természetesen ekkor még visszafogott tempóban.
Ismeretlen úton – főleg szerpentinen – próbáljunk meg a személyautók akár belső, akár külső nyomvonalán haladni. Egy hirtelen felbukkanó sóderfelszóródást vagy sárfelhordást itt van a legnagyobb esély ép bőrrel megúszni, mivel jó esetben az autók már elhordták a kavicsok nagyját. Ha mégsem sikerül időben kikerülni a szennyeződést, mindenképpen engedjük fel a fékeket, mielőtt ráhajtunk! Ha kanyarban történik mindez, állítsunk bele a motorba, amennyire azt a kanyar íve, illetve a forgalom engedi. A lehető legkisebb dőlésszöggel hajtsunk át a szennyeződésen, miközben térdeinkkel szorítjuk a tankot, a kormányt pedig lazán, de biztosan fogjuk. Amíg a szennyezett, vagyis a csúszós szakaszon át nem haladunk, ne nyúljunk a fékhez!

Ha megfelelő oldaltávolságot tartunk, könnyebben ki tudjuk védeni más vezetők esetleges hibáit

Ha esetleg elkap egy zápor, fontos tudnunk, hogy az utak akkor a legcsúszósabbak, amikor elkezd esni az eső. Főleg tavasszal, mikor még sok a lerakódás. Ilyenkor az úton lévő vékony porréteg az esőcseppekkel keveredve nagyon csúszós, nyálkás réteget alkot. Később, amikor már huzamosabb ideje esik, és az utak is teljesen el vannak áztatva, javul a helyzet. Ha az úton tócsák is vannak, vagy valamilyen más okból megállt néhány helyen a víz, jelentősen csökkentenünk kell a sebességet. Ilyen esetekben kialakulhat a vízen futás vagy aquaplaning, ami a motor esetében szinte biztosan elcsúszáshoz vezet, illetve elképzelhető, hogy a víz egy kátyúban, esetleg nyomvályúban gyűlt össze, és azt csak akkor észleljük, amikor már késő.

Szoktassuk magunkat a forgalomhoz és a forgalmat hozzánk

Mivel télen az autósok "elszoknak" a motorosoktól, tavasszal érdemes a következőkre kiemelten odafigyelni.
Célszerű mindig azzal a beállítottsággal motorozni, hogy az autósok nem látnak, és nem adják meg az elsőbbséget! ("Motoron akkor van elsőbbséged, ha megadják.")
Mindig legyünk felkészülve arra, hogy az az autós is kifordulhat elénk az utolsó pillanatban, aki látszólag másodpercek óta arra vár az alárendelt úton, hogy elhaladjunk előtte. Lehet, hogy nem is lát, mert a sofőr agyában meg sem fordul az a gondolat, hogy esetleg motorost is kellene figyelnie, ezért ténylegesen fel sem fogja, hogy közeledünk, még ha felénk néz is. Az autós-motoros balesetek meghatározó hányada amiatt történik, mert az autós nem vesz észre bennünket. Ilyenkor, tavasszal ez különösen veszélyes, hiszen télen az autóvezetők nem, vagy csak nagyon kevés motorral találkoznak az utakon, így még kevésbé számítanak ránk.

Különösen óvatosan előzzünk olyan járművet, amin nem lehet átlátni

Tavasszal nemcsak az autósok, hanem a gyalogosok is el vannak szokva attól, hogy a motorosokra is számítaniuk kell, ezért könnyelműbben veszik az átkelést. Különösen figyeljünk például mikrobuszok, kamionok vagy buszok előzése közben, városban, lassú haladáskor. Álló kocsisorok között előregurulni szabálytalan, ilyenkor könnyen elénk léphet egy gyalogos, aki nem számít arra, hogy az álló kocsik között egy motoros közeledik. Amikor egy tömegközlekedési eszköz megállójához érünk, és a buszról vagy villamosról éppen utasok szállnak le és fel, készüljünk fel arra, hogy valaki elénk toppan az úttestre, még akkor is, ha a megálló közelében lámpával ellátott gyalogosátkelő hely van.

Az autóvezetők a téli hónapok alatt elszoknak a motorosoktól, ezért tavasszal kevésbé számítanak ránk

Defenzív vezetés

Motoron ülve a ruhán kívül semmi sem véd, ezért a defenzív vezetési technika elsajátítása mindennél fontosabb, leginkább tavaszszal, mikor még kevésbé számítanak ránk az autóvezetők. Mindig próbáljunk előre gondolkodni, és olyan tartalékot hagyni minden helyzetre, amivel a többi sofőr esetleges hibáit is ki tudjuk védeni. Ha például zöldre vált a lámpa, ne legyünk biztosak benne, hogy szabad az út, nézzünk körül! Nap mint nap találkozni olyan szituációval, mikor teli piroson haladnak át járművezetők, az esetleges következményekkel mit sem törődve.

Tarts biztonságos oldaltávolságot!

Ha autók között motorozunk, mindig tartsunk akkora oldaltávolságot az autóktól, hogy ha egyikük valamit nem vesz észre, és elrántja a kormányt, legyen idő arrébb húzódni és lefékezni, anélkül hogy azonnal fellökne. Még nekünk, motorosoknak is meglepő, mikor autóban ülve az egyik pillanatban belenézünk a tükörbe, sehol senki, a következőben pedig elhúz mellettünk egy motoros, akiről azt sem tudjuk honnan került elő. Gondoljunk bele, hogy egy olyan autósnak, aki sosem motorozott, fogalma sincs a motorok teljesítményéről, így meg sem fordul a fejében, hogy egy pillanat alatt ott teremhet mellette egy motoros.
Ráadásul mostanában kóros kátyútúltengésben szenved az ország, így biztos mindenkivel előfordult már, hogy elrántotta a kormányt az utolsó pillanatban a kátyút kikerülvén, úgy, hogy előtte nem is nézett a tükörbe, egyszerűen azért, mert már nem volt rá idő. Autóval az oldalirányú mozgás különösebb probléma nélkül megy, míg motoron ugyanez már nem olyan könnyű, és minél nagyobb a sebesség, annál nehezebb is.

Ha zöldre vált a lámpa, még ne legyünk biztosak abban, hogy szabad az út

Ha te látod őt, ő is lát téged!

Ez az elv főleg párhuzamos haladásnál hasznos, amikor autók mögött, mellett haladunk egy többsávos úton. Egy rövid pillantás az előttünk haladó autók tükrére elárulja, hogy egyáltalán lát-e minket a sofőr. Ha az ő tükrében az autóvezetőt melltől felfelé látjuk, akkor ő is lát minket. Feltéve, ha használja a tükröt egyáltalán...

A perifériás látás tudatos használata

Mindenki figyelt már egy csinos nőt (vagy ha lány, akkor fiút) a szeme sarkából úgy, hogy közvetlenül nem is rá nézett. Csináljuk ezt az autókkal is! Ha arra koncentrálunk, hogy mit látunk, de nem csak arra az egy pontra, ahová éppen nézünk, azokat a közlekedőket is figyelemmel követhetjük, akik csak a perifériás látómezőnkben vannak. A két sávval arrébb bizonytalankodó a mellettünk lévő autós haladását is befolyásolhatja, aki már ránk lehet veszélyes.

Nézz át az autókon!

Forgalmas úton ne csak a közvetlenül előttünk haladó járművet nézzük, mindig figyeljük a kettővel előttünk haladót is! Ha csak az előttünk lévő után kezdünk el fékezni, lehet hogy nem lesz elég hely megállni. Éppen ezért tartsunk mindig megfelelő követési távolságot, ügyelve az időjárási körülményekre! Ha mégis túl közel voltunk, próbáljunk meg befékezni az előttünk besatuzó kocsi mellé. Hogy ez sikerülhessen, sohase a sáv közepén közlekedjünk, hanem mindig az autók egyik keréknyomvonalán. Ott egyrészt tisztább is az út – tehát jobban tapad –, másrészt, ha vészfékeznek előttünk, könnyebben találunk menekülőutat.

Vészfékezés

Ha vészfékezni kell, két dologra figyeljünk:
– Ne hirtelen rántsuk be az első féket! Gyorsan, de fokozatosan növeljük a fékerőt! Ha ijedtségből túl hirtelen rántjuk be a féket, a még terheletlen első kerék sokkal könynyebben csúszik meg, mint amikor már több súly van a motor elején.
– Ha vészfékezés közben ki kell kerülni valamit, mindig engedjünk vissza a fékerőből! Vagy akár engedjük fel teljesen a féket, amíg kanyarodunk, majd újra egyenesbe állítva fékezzünk ismét, ha kell. Ha erős fékezés közben akarjuk kikerülni az akadályt, könnyen kicsúszhat az első kerék.

Figyelj a sebességkülönbségre!

Szinte minden autóst bosszant az a motoros, aki a kocsik között cikázik mint az őrült. Ez természetesen szabálytalan, de úgy is lehet előzgetni az autókat, hogy közben egyrészt nem ijesztjük meg őket, másrészt a lehető legbiztonságosabban és még szabályosan is közlekedünk.
Mindig tartsunk annyi oldaltávolságot, hogy ha az autós valamiért elrántja a kormányt, még ne lökjön fel, de ennél is fontosabb, hogy ne legyen túl nagy a sebességkülönbség az előzött autókhoz képest! Ez egyrészt nem is olyan idegesítő nekik, másrészt nekünk is biztonságosabb, ha esetleg szorult helyzetbe kerülünk.
Az esztelen szlalomozás az autók között, a többi motoros felebarátunknak sem tetszik valószínűleg, mivel ez a fajta kamikaze viselkedés a legtöbb autósban ellenszenvet vált ki velünk szemben. Ennek az ellenszenvnek a bosszúittas kifejezését pedig lehet, hogy pont egy szabályosan közlekedő, normális társunk kapja majd meg egy dühös autóstól...

A dugóban álló járművek közül bármikor kiléphet egy gyalogos

Csak tiszta helyzetben előzz!

Előzésnél mindig legyünk felkészülve arra, hogy az autós, akit épp előzünk (azért, mert nem vesz észre), szintén elkezdi előzni az előtte haladót, és kijön elénk, legrosszabb esetben pont mikor mellé érünk. Legyünk felkészülve arra, hogy index nélkül váltanak irányt, így a legváratlanabb pillanatban is kijöhetnek elénk, vagy befordulhatnak előttünk balra. Kereszteződésben eszünkbe ne jusson előzni, még akkor se, ha főúton előznénk egy autót és az maximum csak egy mellékútra fordulhatna be előttünk. A legtöbb embernek ugyanis fogalma sincs, hogy balra fordulásnál a KRESZ szerint nem csak a szembejövőnek, de a hátulról jövő éppen előzőnek is elsőbbsége van vele szemben, így nem néznek tükörbe.
Jobbról soha ne előzz! (Több párhuzamos sáv esetén a jobb sáv jobb oldalán ne előzz!)
Még akkor se, ha könnyedén elférnénk, mert itt végképp nem számítanak ránk, hiszen ez teljesen szabálytalan.

Próbálj meg az autó mozgásából következtetni arra, hogy mire készül!
Az autósok sávváltási szándékuk során általában még az indexelés előtt (ha egyáltalán indexelnek), önkéntelenül elkezdik finoman oldalra húzni a kormányt, miközben a tükörbe néznek. A bizonytalan és az agresszív sofőröket messziről ki lehet szúrni, őket sokkal óvatosabban közelítsük meg.

Motorkezelés jobban – a gyakorlat

Wenson vezetéstechnikai tréning
Ha valaki alapszintű utcai vezetéstechnikai trükköket szeretne tanulni, több iskolához fordulhat. Ilyen a Hungaroring Motorsport Iskola és az Aprilia suli, ahol sportmotorokkal, versenypályán szerezhetünk olyan motorkezelési rutint, aminek később a közúton is hasznát vehetjük. Ezeket az iskolákat korábbi lapszámainkban már ismertettük. Most egy olyan iskolát szeretnénk bemutatni, amit kifejezetten a közúti motorvezetés fejlesztésére találtak ki.
Annak ellenére, hogy nem hirdetik tevékenységüket, a tréningek híre szájhagyomány útján terjed, mint régen a népmesék. Ez azonban nem mese, ráadásul a közúti motorozáshoz több mint hasznos.

Az alapötlet nagyon egyszerű: gyere el félnapos tréningünkre és mi megtanítunk jobban motorozni mindössze annyiért, amennyiből még egy fényezés sem jönne ki. Magyarul: bőven megéri ezt az összeget tanulásra fordítani, hogy aztán az itt ránk tapadt tudással rengeteg forró helyzetből megmenekülhessünk mindennapi közlekedésünk során, ezáltal nemcsak a javítási költségeket megspórolva, de saját magunkat is megóva.
Nagyon fontos az elején tisztázni, hogy ez az oktatás nem versenyzési vezetéstechnika – annak ellenére, hogy a helyszín az Euroring –, hanem olyan képzés, ami által többet fogunk tudni a motorok kezeléséről, megismerjük magunk és motorunk határait, ezáltal egyszerűen jobban, magabiztosabban és biztonságosabban fogunk motorozni.
Igazából amit itt tanítanak, azt a motoros jogosítvány megszerzése mellé kellene kötelezővé tenni, azonban erre nem sok esélyt látunk a közeljövőben, így akinek van egy kevés esze, az elvégzi önszorgalomból. Így rutinosabban motorozhat, ez a rutin pedig egy egészséges önbizalmat ad, hogy tudjuk mikor mit kell tennünk, és mi irányítsuk a motort, ne ő vigyen a hátán, mint egy kívülálló utast.

Elmélet

Gellért – a tréning kiagyalója – először is bemutatja rutinos csapatukat, majd felvázolja az aznapi programot. Vagyis félnapit, mert a tapasztalat azt mutatta, ez az a határ, amit az átlagember – aki nem Endurance-vb-hez szokott – elbír.
Megismerkedhetünk az alapelvekkel, például hogy mindig oda nézzünk, ahova menni szeretnénk, mert ahogy megtudtuk, az ember egy olyan állat, aki mindig oda megy, amerre néz. Tehát ha az út szélét bámuljuk, le fogunk sodródni az ívről, ha egy gödröt bambulunk, abba biztosan belemegyünk, de mindez fordítva is igaz, és nekünk ez a lényeg: ha egy vészhelyzetben a menekülő utat keressük, és arra is nézünk, akkor arra is fogunk menni.

Oktatók PALÁNKAI GELLÉRT – instruktor, a Wenson tréning alapítója TÓTH ZOLTÁN – versenyző, szakújságíró. Motorismerete sokszínű, ami itt kifejezetten jól jön, mert mindenfajta motorral jönnek a tréningre a H-D-től a supersportgépeken át a robogóig. ALEX VON REHBINDER – ex-versenyző, BMW-tesztpilóta, Metzeler-tesztpilóta MARKÓ ISTVÁN – sokszoros magyar endurobajnok

Fejben dől el rengeteg minden, ilyen például, mikor egy kanyart nem merünk gyorsabban megközelíteni, mert félünk, hogy sok lesz. Pedig a motor, a gumi és még mi magunk is bírnánk gond nélkül. Ha azonban fejben mindent rendbe raktunk, akkor már csak egy kis bevállalásra van szükség. Ha ez is megvan, akkor a tanultak segítségével rákényszerítjük magunkat, hogy az eddig megszokottnál nagyobb tempóval rontsunk rá a kanyarra, ami elsőre ijesztő, azonban ha túl vagyunk rajta, ráébredünk, mennyi tartalék van még a motorban. És ez nem azért fontos, hogy pályacsúcsot döntsünk, hanem ha kijjebb toljuk a saját határainkat, akkor biztosabban tudunk motorozni a normál határok között, amivel sok élethelyzetben megmenekülhetünk a bajtól.
Megtudtunk még jó néhány dolgot fékezésről, ellenkormányzásról, arról, hogy mit kell tenni, ha netán kimegyünk a sóderágyba, szóval csupa hasznos infót, majd jöhetett a gyakorlati oktatás.

Gyakorlat

Sokan nem veszik komolyan, de motorozás előtt – főleg ha egy tempósabb menetre készülünk – ajánlatos bemelegíteni. Nem kell egy komplett szertornagyakorlatot bemutatni, de ha megmozgatjuk gerincünket és végtagjainkat, úgy izmaink jobban reagálnak vezetés közben, és kevésbé vagyunk sérülékenyek, ha esetleg úgy adódik, hogy leszállnánk a motorról menet közben.

Néhány körös pályaismerkedés után a fékgyakorlatokkal kezdtük, ahol megpróbáltuk felmérni, hogy milyen tempónál mekkora fékút szükséges motorunknak a teljes megállásig. Az Euro-ring aszfaltja körülbelül olyan, mint az utcai minőségű burkolat és mivel mindenki a saját motorján ül, így a legéletszerűbb a dolog.
A nap legjópofább része az a gyakorlat, amely az ellenkormányzásra hívja fel a figyelmet. Először egy félkezes körrel kezdjük, hogy szokjuk azt: ha jobb kezünkkel megtoljuk a kormányt – azaz balra kormányzunk –, akkor jobbra fog fordulni a motor, és fordítva. Majd rendesen megyünk tovább körbe a pályán, de nem a megszokott módon ülünk a motoron, hanem oldalt, mint a hosszú szoknyás lányok a lovon. Aki nem szokott hozzá az ilyenekhez, az nem nagyon talált szavakat a dologra a megdöbbenéstől, amit csak az első pár kanyarig okozott félelem, utána már inkább a kíváncsiságtól fűtött izgalom.
A kanyarodásról szól az a menet is, amikor körökön keresztül nem nyúlhatunk a fékhez, még akkor sem, ha előzni szeretnénk, tehát nincs olyan, hogy beszúrok féktávon, mert nincs is féktáv. Jó hosszan ki kell számolni, hogy mennyi idő kell a lassuláshoz motorfékkel, de a lényeg: hogy ráérezzünk, ha betesszük a motort a kanyarba, az erősen lassul akkor is, ha egyáltalán nem fékezünk. (Ennek is megvan a tudományos magyarázata, ami kanyarodáskor a két kerék nem teljesen párhuzamos futásában keresendő.) És mindez azért nagyon fontos, mert így ráérzünk arra, hogy mennyi tartalék van még, ha számunkra ijesztően gyorsan megyünk be egy kanyarba. Mert ilyenkor a pánikszerű fékezésnél jobb, ha egyszerűen lejjebb döntjük a motort.

Az olyan hasznos feladatok mellett, mint például a kikerülő manőver – ahol az utolsó pillanatban jelzik, hogy merre kell kerülni, ezzel is az életszerűséget erősítve – a nap végére lazítás, azaz szabad motorozás a program.
Minden, amit itt belénk programoznak, utcára nagyon fontos tudnivaló; ha vészhelyzet van, az itt tanultak előjönnek, főleg ha kicsit rá is gyakorol az ember. A tanfolyam elvégzése után tudja, hogy mit gyakoroljon, tudja, hogy mi hogyan helyes, rengeteg veszélyes helyzetet ki tud védeni, amit eddig nem tudott. Ha azzal, hogy részt vettünk ezen a tréningen, csak egyetlen elcsúszást úszunk meg, aminek az anyagi oldala 50 és sokszáz ezer forint között van (és akkor sérülésről még nem is beszéltünk), akkor a 30 ezer forintos tandíj nem is tűnik soknak.